Krónikussá vált a mérnökhiány

Az elektronikai bérgyártással foglalkozó Jabilnál évek óta problémát jelent a mérnöki pozíciók betöltése. A cégnél elsősorban a felületszerelési (SMT) technológiában és az elektronikai gyártásban jártas mérnököket hiányolják. Legtöbb esetben csak a szükségesnél alacsonyabb képzettségű jelöltekkel tudják betölteni a meghirdetett pozíciókat, átlagosan két-három hónap alatt. Ebből következik, hogy több időt vesz igénybe a betanulás, emiatt nő a csapattagok leterheltsége és a túlórák száma.

Más ágazatokban is mérnökhiányra panaszkodnak. Az Unilevert annak ellenére érinti a probléma, hogy olyan ismert, fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalatról van szó, amely családbarát munkahelyet és versenyképes juttatásokat kínál – tudtuk meg a cégtől. Folyamatosan keresnek villamos-, gépész- és mechatronikai mérnököket. A meghirdetett pozíciókra kevés a pályázó, és még kevesebb az olyan potenciális jelölt, aki nyelvtudással és vezetői kvalitásokkal is rendelkezik. (Bár a nagyvállalatok is érintettek, az igazán súlyos helyzet a kis- és középvállalkozások szintjén alakult ki.)

„Érezhető, hogy az utóbbi évekhez képest kicsit nehezebb helyzetben vagyunk” – mondta Somogyi András, a magyarországi Bosch csoport HR-igazgatója. A vállalat budapesti és miskolci fejlesztési központjaiban több mint kétezer munkatárs dolgozik k+f területen, de rajtuk kívül a termelésben, a logisztikában, a minőségirányításban is több száz mérnök dolgozik a Bosch többi telephelyén is. A fejlesztéseknek, bővítéseknek köszönhetően a létszám folyamatosan nő, emiatt jelenleg is több száz nyitott pozíció van a cégcsoportnál. Most leginkább informatikai és speciális teszteléstechnikai mérnököket keresnek. (A tavalyi év harmadik negyedévében történelmi csúcsra emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma!)

Az Unilever szerint a munkaerőhiány oka elsősorban abban keresendő, hogy országszerte nagyon sok vállalat verseng a tehetséges mérnökökért. Néhány nagyobb volumenben toborzó cég rengeteg fiatal mérnököt vesz fel, amivel természetesen csökkenti azon gyárak esélyeit, amelyek kevesebb szakembert keresnek, ám komplexebb feladatkörökre. A Jabil szerint a másik nagy probléma az elvándorlás, mivel az Y generáció sokkal mobilabb és kalandvágyóbb, mint az X, ezért számukra nem jelent problémát a külföldi munkavállalás.

Emellett gondot jelentenek az oktatási rendszer hiányosságai és a mérnökhallgatók alacsony száma is. Az országon belüli mobilitás szintén hiányzik, a magyar mérnökök számára a keleti régió nem vonzó, ha tehetik, Dunántúlon vagy a fővárosban keresnek állást. Ukrajnából a munkavállalással és tartózkodással kapcsolatos ügyintézés, valamint a nyelvi korlátok akadályozzák a foglalkoztatást. A román állampolgárok számára pedig nem perspektíva a magyarországi foglalkoztatás az Európai Unióhoz képest kevésbé versenyképes bérek miatt.

Egyáltalán nem lehetetlen megtalálni a megfelelő munkaerőt – hangsúlyozta Somogyi András. „A HR-szakmának a megváltozott feltételekhez is alkalmazkodnia kell, ami egyrészt új toborzási eszközöket jelent, másrészt folyamatos megújulásra és kreatív megoldásokra is szükség van. Elkerülhetetlen például az új generációk igényeinek megfelelő csatornák – például a Facebook, a LinkedIn, a Bosch-blog – használata” – vélekedett a HR-igazgató. Emellett szoros együttműködést alakítottak ki a műszaki felsőoktatási intézményekkel, így a frissdiplomásokat viszonylag könnyű megtalálni. Az Unilever is a felsőoktatással való szorosabb együttműködésben és a gyakornoki programokban látja a megoldást, emellett országszerte részt vesznek állásbörzéken, hogy fiatal tehetségeket találjanak.