Még több reform kell a magyar gazdaság gyorsításhoz

Kedvezőnek ítéli meg a magyar gazdaság helyzetét az Európai Bizottság ma közzétett országjelentése. A gazdasági növekedés egyre inkább a belső kereslet – a lakossági fogyasztás és a beruházások – bővülésére alapul, miközben többen dolgoznak az országban, de számos jel munkaerőhiányra utal.

A tavalyi zuhanás után a beruházások növekedni fognak, amit részben támogat az uniós források lehívásának fokozódása. Idén 3,5, jövőre 3,2 százalékkal nőhet a gazdaság, ami meghaladja a potenciálist. A vállalatok alacsony beruházási szintje visszafogja a termelékenységnövekedést, ezáltal a versenyképességet és a potenciális növekedést – állapítja meg a bizottság. A potenciális növekedés 2 százalék körüli, ami még mindig 1 százalékponttal alacsonyabb, mint amekkora a válság előtt volt, habár az elmúlt években javulást láthattunk.

Húsz év alatt összességében nem teljesítettünk túl jól az egy főre jutó GDP-ben: az időszak elején a 3. pozícióban voltunk a felzárkózó európai gazdaságok között, mostanra azonban a 7. helyre estünk vissza egy főre jutó GDP-ben. A gazdasági növekedést reformokkal lehetne gyorsítani. A jelentésben megállapítják, hogy Magyarország „korlátozott haladást” ért el a tavalyi évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Némi előrelépés történt az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésében, de az ágazati különadók csökkentésében kicsi volt a haladás (a bankadó csökkentését kedvezőnek találják, de a telekommunikációs és az energiaszektor terheiben nem történt változás). A közbeszerzési átláthatóság és a verseny fokozása terén sem volt túl nagy előrelépés, ez részben amiatt van, hogy késik az e-közbeszerzés kifejlesztése és megvalósítása.

„Az Európai Bizottság jelentése elismeri, hogy a tartós és egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetű GDP-növekedés mellett a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi pozíciója számottevően javult, eladósodottsági és sérülékenységi szintje egyaránt jelentősen csökkent” – kommentálta a jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kiemelik, hogy a megkötött bérmegállapodás keretében a minimálbér és a szakmai bérminimum több lépcsőben megvalósuló emelése és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói járulékcsökkentés az elkövetkező években nagymértékben erősíti a gazdasági növekedést, mérsékli az adóterhelést, továbbá hozzájárul a termelékenység növekedéséhez.

Az NGM nem említi, de a bizottság anyaga azt is írja, hogy az adórendszer kihívásai továbbra is fennállnak. Felvetik a költségvetési politika lazulását is: idén várhatóan magasabb lesz a költségvetési hiány, mint az elmúlt években. A kormány tervei szerint 2,4 százalékos lesz a deficit, ami még alacsonyabb a 3 százalékos EU-s kritériumnál. A költségvetési politika lazulása azonban az országjelentés szerint kockázatos a középtávú adósságcsökkentésre nézve.

A közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítése kapcsán előrelépés történt a bizottság szerint. A haladás azonban korlátozott a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások javítása és a támogatottak körének felülvizsgálata vonatkozásában. A bizottság megállapítja, hogy a magánszektornak nyújtott hitelezés javul, különösen a vállalati szektorban, azonban továbbra is visszafogott a bankok hitelezési hajlandósága.

Egyensúlyhiány az országok harmadánál

Tizenkét uniós tagországnál tárt fel makrogazdasági egyensúlyhiányt a korábban észlelt kockázatok miatt indított úgynevezett mélyreható vizsgálat – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből. A kockázatokat rejtő tagállamok listáján tavaly novemberben még tizenhárom ország, Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia szerepelt. Az unió gazdasági és szociális helyzetéről készített éves értékelésben ezen országok közül hatnál találtak úgynevezett túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália esetében. Megállapították emellett, hogy Hollandiában, Írországban, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában is fennállnak egyensúlytalansági tényezők, azok mértékét azonban a bizottság nem tartja túlzottnak. Finnországban immár nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány a brüsszeli tájékoztatás szerint.