Mit gondol Ázsia jelenlegi és jövőbeni szerepéről a világgazdaságban?
– Ázsia jelenleg a világgazdaság egyik meghatározó növekedési központja, amely a nagy kilengésektől terhes időszakokban is meg tudta őrizni, illetve növelni tudta teljesítményét. A jó teljesítmény pedig egyrészt annak köszönhető, hogy a térség országai helyre tudták állítani gazdasági egyensúlyukat, másrészt annak, hogy végrehajtották a szükséges gazdasági és pénzügyi reformokat, harmadrészt pedig annak, hogy szorosabb együttműködés alakult ki az egyes államok között. Ázsia jövője szempontjából meghatározó, hogy az elmúlt években globális termelőkből globális fogyasztókká váltunk. A tíz délkelet-ázsiai ország alkotta ASEAN – amelynek Malajzia is tagja – lakossága mára eléri a 630 millió főt, miközben a gazdasági növekedés is dinamikus. Ez a robusztus bővülés pedig lehetővé teszi a fogyasztás súlyának emelkedését a gazdaságon belül, és regionális, valamint globális értelemben is fontos piaccá teszi ezeket az államokat. A következő években ennek a tendenciának a folytatódására lehet számítani.
Melyek voltak a meghatározó elemei az ázsiai országok fejlődésének az elmúlt évtizedekben, amelyeket más feltörekvő államok – köztük Magyarország – is hasznosíthatnak?
– Az első, hogy hangsúlyeltolódás következett be a gazdaságon belül: az exportvezérelt növekedést részben felváltotta a belső kereslet generálta bővülés. A húzóágazat, a gyáripar mellett folyamatosan növekedett a szolgáltatások, illetve a magas hozzáadott értéket előállító szektorok szerepe. A kulcs az átállás sikerében az volt, hogy ezen országok gazdasága kellően rugalmas volt, és időben tudott alkalmazkodni a változó környezethez. A másik kulcsterület a pénzügyi rendszer. Itt egyrészt kiterjesztettük a működésünket egymás piacaira is, másrészt fokozatosan liberalizáltuk a szabályozást is. Ezeknek a lépéseknek köszönhető az is, hogy az ázsiai bankrendszert nem kényszerítette térdre a pénzügyi válság, és a hitelezés sem állt le, folyamatosan volt elég pénz a piacon a legnehezebb időszakokban is.
Mostanában sok a bizonytalansági tényező a világgazdaságban, elég a Brexitre vagy az új amerikai elnökkel kapcsolatos félelmekre gondolni. Hogyan tudnak a kormányok és a jegybankok alkalmazkodni ezekhez a kockázatokhoz?
– Fel kell rájuk készülni, és folyamatosan készenlétben kell állni, hiszen ilyen kockázatok időről időre feltűnnek. A kockázatokat előre be kell kalkulálni: ha például választás van egy fontos piacon, akkor előre fel lehet készülni a kevésbé várt eredményre is. Emellett megfelelő tartalékokat is képezni lehet arra az esetre, ha a kedvezőtlenebbnek ítélt forgatókönyvek valósulnának meg. Természetesen minél erősebb egy gazdaság, annál jobban ellen tud állni a volatilis környezet hatásainak. Márpedig Délkelet-Ázsia erős: a gazdasági növekedés gyors, a munkanélküliség és az infláció szintje alacsony, a pénzügyi stabilitás pedig adott a legtöbb államban. Ennek alapján úgy gondolom, hogy ezeknek a fejlesztéseknek a révén képesek vagyunk megfelelni a külső környezet adta kihívásoknak.
A nagy jegybankok meddig önthetik még a pénzt a gazdaságokba az élénkítés érdekében?
– A jegybankoknak az a feladatuk, hogy elsősorban a saját országuk és pénzügyi rendszerük stabilitását biztosítsák. Az élénkítés mint eszköz pedig egészen addig működhet, amíg rendkívüli intézkedésként tekintünk rá. Ám az is nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem tartható fenn, hiszen hosszú távon egyensúlytalanságokhoz vezethet a világgazdaságban, ezért más eszközökkel és reformokkal is meg kell erősíteni.
Milyen lehetőségeket lát Délkelet-Ázsia és a kelet-európai régió kapcsolatainak a fejlesztésére?
– Ezen a területen még rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, úgyhogy bőven van tere a kapcsolatok erősítésének. Ez vonatkozik a kereskedelmi kapcsolatokra, a befektetésekre, a turizmusra, az oktatásra és a tőkepiacokra.
Egy feltörekvő gazdaság – mint amilyen a magyar is – hogyan lehet versenyképes a jelenlegi körülmények között?
– Először is meg kell erősíteni az oktatási rendszert. A második lépés a racionalizáció, amely lehetővé teszi a költségek csökkentését, a hatékonyabb működést. A harmadik pedig, hogy komoly erőforrásokat szükséges fordítani a technológiai fejlesztésekre, ami az adott gazdaságot kellően megerősíti ahhoz, hogy újabb külső együttműködési lehetőségekhez jusson. A kormányoknak pedig katalizátorszerepet kell betölteniük e lépések sikeres végrehajtásában azzal, hogy csökkentik a bürokráciát, egyszerűsítik a szabályozást és eltávolítják a fölösleges, a fejlődést gátló elemeket a rendszerből. Nagyon komoly figyelmet kell emellett fordítani a pénzügyi szektorra, a kis- és középvállalkozásokra, a logisztikára és természetesen az infrastruktúra fejlesztésére is.
Önnek kulcsszerepe volt abban, hogy a maláj oktatási rendszer versenyképessége jelentősen nőtt az elmúlt években. Mi teheti sikeressé az oktatás területét?
– Az oktatás alapvető eleme egy ország fejlődésének. A gyerekeket már egészen kicsi koruktól kezdve nagyon magas színvonalon kell oktatni. Az oktatási rendszer viszont már egyáltalán nem úgy működik, mint néhány évtizede: napjainkban csak akkor lehet sikeres, ha – függetlenül attól, hogy milyen szintről van szó – olyan tehetségeket képez, akiknek a tudását a gyakorlatban használni lehet, megtalálják a helyüket a piacon. Olyan diákokat kell képezni tehát, akik megértik majd, hogy mi zajlik szűkebb és tágabb környezetükben.
Dr. Zeti Ahtar Aziz
Dr. Zeti Ahtar Aziz 2000 és 2016 között volt a maláj jegybank elnöke, meghatározó szerepet töltött be az iszlám pénzügy globális fejlődésében. 2002-ben részt vett az első saría-kompatibilis értékpapír elindításában. Kulcsszerepe volt a malajziai oktatási rendszer fejlesztésében: hivatali idejében ő kezdte meg az építkezést a maláj jegybank és az MIT együttműködésén alapuló Asia School of Business elindulásáért. 2005-ben a Euromoney az év jegybankelnökének választotta. 2016-ban a Central Banking Publications életműdíjjal tüntette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.