Nem éri meg telefonbetyárkodni

Százezer forintba is kerülhet egy tűzoltósági kivonulás, a költségek a távolságtól, a járművek és az emberek számától is függenek. Nem kevés pénz, hát még ha kiderül, hogy valaki szándékosan félrevezeti őket, és fölöslegesen siettek a megadott helyre.

Nemcsak mérgelődés és kidobott pénz ez, hanem elpocsékolt idő is, ami máshol, másnak akár az életébe is kerülhet. Megeshet ugyanis, hogy míg a tűzoltók (mentők, rendőrök) a félrevezető riasztásra sietnek, addig egy valós balesetnél, tűzesetnél kellene azonnal beavatkozniuk, és a kelleténél később érnek oda.

A téves riasztás persze nem mindig szándékos, megesik, hogy valaki jóhiszeműen telefonál, és a tűzoltók a megadott helyen csupán egy fűtés miatt füstölő kéményt, vagy a kertben grillezőket találnak. A telefonáló bajt gyanítva nyilván segítő szándékkal hívta a tűzoltókat.

Szabálysértésnek minősül azonban az, hogyha valaki nem azért hívja a nemzeti vagy az egységes európai segélyhívó számot (mindkettő 112), hogy segítséget kérjen, hanem azért, hogy félrevezesse a szolgálatot teljesítőket. Az ilyen eseteket a rendőrség mindig kivizsgálja – tájékoztatta lapunkat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője, Mukics Dániel. Elmondta, a katasztrófavédelem ügyeletein az elmúlt években nagyjából egyforma arányban érkeztek a rosszindulatú jelzések. A számuk azonban drasztikusan, körülbelül egyharmadával csökkent 2012 óta, miután módosították a szabálysértési törvényt. Míg 2011-ben még 1500 félrevezető jelzés futott be, addig tavaly 435, 2015-ben 352, 2014-ben pedig 327.

Mukics Dániel kiemelte, hogy a katasztrófavédelem minden indokolatlan telefonhívás után rendőrségi feljelentést tesz. A bíróságok általában pénzbüntetést szabnak ki, vagy közérdekű munkára ítélik az elkövetőt, és minden esetben kötelezik arra, hogy térítse meg a rosszindulatú bejelentéssel okozott kárt is, tehát a tűzoltókocsik vonulási költségét, ami akár százezer forint is lehet.

Azonnal reagálnak

Az ügyeletes nem mérlegelheti a segélyhívásokat. Minden esetben riasztja a tűzoltókat, ők pedig csak a helyszínen győződhetnek meg róla, mekkora a baj, valós volt-e a riasztás. A szándékosan megtévesztő jelzések tragikus következményekkel járhatnak, hiszen ezek miatt csak később, sőt akár túl későn érkezhet meg a segítség oda, ahol tényleg szükség van rá.

Legtöbbször unatkozó gyerekek, telefonbetyárkodással szórakozó tinik telefonálgatnak azzal, hogy tüzet láttak valahol. Mobiltelefonról vagy utcai fülkéből beszélnek, és álnéven mutatkoznak be. Jó, ha tudják, hiába tiltják le a telefonszámuk kijelzését, a rendszer rögzíti. A hívások tehát lenyomozhatók, a felvett beszélgetéssel azonosítani lehet a telefonálót.

A viccnek szánt bejelentés komoly büntetést von maga után. Megesett, hogy egy szociális intézményben nyomták meg a kézi tűzjelzőt. Mivel több ember befogadására alkalmas épületről volt szó, a tűzoltók hét járművel, nagyobb létszámban és magasabb riasztási fokozatban vonultak a helyszínre. Kiderült, feleslegesen. A tűzjelző indokolatlan megnyomása csaknem százezer forintjába került a katasztrófavédelemnek.

Elrettentő ítéletek

A félrevezető riasztásért kirótt bírság összege függ a kár mértékétől is. Egy 15 éves fiút több mint százezer forintos bírság kifizetésére kötelezett a Jászberényi Járásbíróság másfél évvel ezelőtt, mert szándékosan megtévesztette a tűzoltókat. A büntetett előéletű jászladányi fiú álnéven tett bejelentést, azt állította, hogy ég egy jászberényi ház padlástere, de a kiérkező tűzoltók nem találták nyomát az égésnek. Százezer forintos bírság megfizetésére ítélt a bíróság egy szolnoki férfit is, aki négy alkalommal különféle álneveken kért segítséget jászladányi tűzesetekhez 2015-ben.

Égő körbálákról, majd autóra dőlt fáról beszélt, később azonban, miután rendőrkézre került, beismerte, hogy valótlanságokat állított.

A bíróság szerint négy alkalommal követett el szabálysértést, és súlyosító körülményként értékelte, hogy országszerte elszaporodtak a hasonló cselekmények. A férfi 120 óra közmunkával válthatta meg a bírságot, emellett harmincötezer forintos kártérítést is fizetnie kellett, de a feje fölött lebegett annak lehetősége, hogy húsz nap elzárással büntethetik. Szolnokon az is előfordult, hogy a bíróság a 120 óra közmunka mellett telefonja és SIM-kártyája elkobzására ítélt egy telefonbetyárt.

Tudta-e?

A szabálysértési törvény 2013 szeptemberében módosult. Attól kezdve nemcsak az számít szabálysértésnek, ha valaki  valótlan tartalmú bejelentést tesz, és a közfeladatot ellátó szerv a helyszínre vonul, hanem már az is, ha valaki indokolatlanul tárcsázza a segélyhívó számot.

112 mindenhol
Az EU tagállamaiban minden év február 11-én hívják fel a figyelmet a 112-es segélyhívó számra, amely a nemzeti segélyhívók mellett működik.
Európai segélyhívó: 112
Nemzeti segélyhívó: 112
Tűzoltóság: 112 vagy 105
Mentők: 112 vagy 104
Rendőrség: 112 vagy 107