Rekordtöbblet a fizetési mérlegben

Történelmi csúcsra emelkedett tavaly Magyarország folyó fizetési mérlegének a többlete – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes havi adatainak összesítéséből. Az előző évben 4,9 milliárd eurós aktívumot láthattunk, ami jelentős emelkedés a 2015-ös 3,7 milliárd euróhoz képest. Az elmúlt húsz év összehasonlítható adatait tekintve ekkora aktívumot nem találni. A nagy többlet elsősorban az első három negyedévnek köszönhető, már szeptember végén 4,2 milliárd euró felett volt az aktívum, így még azzal is megdőlt a rekord, hogy a december enyhe mínuszt hozott a fizetési mérlegben.

Tavaly egyaránt nőtt az árumérleg és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmából származó többlet. Az árukereskedelem aktívuma csaknem 5 milliárd euró volt, félmilliárddal haladja meg az előző évit. Ennél is nagyobb, hatmilliárdos többlet adódott a szolgáltatások forgalmából a megelőző év 5400 millió eurójához képest. Összességében ezeken a sorokon elértük a 11 milliárd eurót, amiben fontos szerepet játszott, hogy az év egészét alacsony nyersanyagárak jellemezték, és Magyarország importáló országként sokat profitált az olajárak összeomlásából – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza.

A jövedelemegyenleg továbbra is negatív volt, 4,3 milliárdos mínuszt hoztunk össze, ami viszont kisebb a 2015-ös 5 milliárdnál. A munkajövedelmekből 3 milliárdos aktívum alakult ki, ebben döntő fontosságúak a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai. A növekedés mértéke mintegy 150 millió euró éves alapon. A befektetések jövedelmei soron 8,6 milliárd forintos mínusz adódott tavaly, ez kis csökkenés a 2015-ös 9 milliárd euró feletti szinthez képest. Az EU-tól származó transzferek is jelentősen visszaestek.

„Az idén romolhat a külkereskedelmi mérleg, miután a fogyasztás és a beruházások is növekednek, ezeknek pedig jelentős az importtartalmuk” – mondta Németh Dávid. A közgazdász szerint az energiaárak sem segítik helyzetet, mert míg tavaly kedvezően hatott az olcsó olajár, addig idén már negatív hatással lesz a drágulás. Németh Dávid szerint az export közben nem nő majd nagyobb ütemben, mert sem az EU, sem a világkereskedelem nem bővül sokkal gyorsabban a tavalyinál, így szükségképpen alacsonyabb lett az exporttöbblet.

Ám a cégek profitabilitása nő az idén, és EU-források is áramlanak az országba. Az uniós pénzek nagymértékben javíthatják a mérleget, de ez inkább a jövő évet jellemezheti, habár már idén is felgyorsul az uniós források lehívása. Idén a vállalati nyereségadó csökkentése lesz érdekes a fizetési mérleg szempontjából. Januártól az egységesen 9 százalékos nyereségadó a nagy cégeket érinti kedvezően (a kisebb, vagyis 500 millió forint alatti nyereséget elérő cégeknél egy, a nagyoknál 10 százalékpontos a csökkentés mértéke).

A nagyvállalatok jellemzően multik, akik a nyereségadó csökkentése miatti többletprofitot akár ki is vihetik az országból, ha nem fektetik be újra, ez pedig rontja a fizetési mérleget – mondta Németh Dávid. A nyereségadó csökkentésének van egy másik hatása is: az alacsony adó arra késztethet nagyvállalatokat, hogy itt adózzanak, bizonyos külföldi profitokat ide hozzanak, de ezek jórészt egyszeri hatások lehetnek. A közgazdász összességében azt várja, hogy valamelyest csökken idén a fizetési mérleg többlete, de így is jelentős marad az aktívum.