A régiónál gyorsabban nőtt a foglalkoztatás

Magyarország lemaradása a foglalkoztatásban a régiós országokhoz képest 2012 óta jelentősen csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. 2015-ben a 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés szerint meghaladta a 4 millió 175 ezer főt, a foglalkoztatás legutóbb az 1990-es évek elején állt ezen a szinten.

A bővülésből a 2012–2015-ös időszakban a közfoglalkoztatás
101 ezer, a külföldi munkavállalás 31 ezer, míg a hazai nem közfoglalkoztatott státuszú munkavállalás közel 251 ezer fővel vette ki a részét. Ez utóbbi önmagában 6,6 százalékkal növelte a foglalkoztatást.

Az MNB elemzése kiemelte, hogy a közfoglalkoztatás érdemben támogatta az alacsony aktivitású csoportok munkához jutását, miközben az elmúlt években már a versenyszektor vált a foglalkoztatottság növelésének fő hajtóerejévé. Mindemellett 2012 és 2015 között a hazai 15–64 éves népesség mintegy 164 ezer fővel, azaz közel 2,5 százalékkal csökkent, ami egyúttal rámutat a demográfiai folyamatokból eredő munkaerőpiaci kihívásokra is.

Az időszakban Kelet-Közép-Európa országainak többségében a foglalkoztatottak száma nőtt, a növekedés mértéke 2 és 4 százalék között alakult, kivéve Szlovéniát és Romániát, ahol a foglalkoztatás stagnált. Mindeközben a 15–64 éves népesség csökkent a régióban, a legkisebb népességcsökkenés Szlovákiát, a legnagyobb Lettországot jellemezte. „Régiós összevetésben tehát elmondható, hogy a hazai foglalkoztatásbővülés kiemelkedően magas volt, míg a népességváltozás átlagosnak tekinthető” – írják az MNB szakértői.

Az aktivitás, a foglalkoztatás és a népesség változásának következtében a magyar foglalkoztatási ráta a 2012-ben megfigyelt 56,7 százalékról 2015-re 7,3 százalékpontos növekedést mutatott fel. Közfoglalkoztatottak nélkül a növekedés 5,7 százalékpont volt. Ezzel a magyar foglalkoztatási ráta a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékben emelkedett, régiós szinten pedig jelentősen felzárkózott.

A kelet-közép-európai régió országaiban a foglalkoztatási ráta szintén emelkedett, de lényegesen kisebb mértékben. A hazánkat követő legnagyobb, 5 százalékpont körüli rátanövekedés a balti országokban volt megfigyelhető (Észtország és Lettország, utóbbi esetében jelentős népességcsökkenéssel társulva), ezt követték a visegrádi országok 3-4 százalékponttal. Szlovéniában és Romániában alig haladta meg az 1 százalékpontot, de ez nem a foglalkoztatottak számának növekedésével, hanem csak a népességfogyással magyarázható.

A magyar foglalkoztatási ráta régióhoz viszonyított lemaradása tehát úgy csökkent, hogy az elsősorban a foglalkoztatotti létszám kiemelkedő bővülésének köszönhető, ugyanis a rátát szintén befolyásoló népességcsökkenésünk régiós szinten átlagosnak tekinthető – állapítja meg a jegybank. A javulás a foglalkoztatás bővülésén kívül a fiatalok, az idősek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci helyzetének kedvezőbbé válásával magyarázható.