Cseresnyés: Pályaválasztáskor a szakképzés ne második opció legyen

Cseresnyés Péter, aki egyben a rendezvény egyik védnöke is, elmondta: az Európai Bizottság  tavaly kiadott új európai készségfejlesztési programjában olyan oktatási és képzési terveket jelöl meg, amelyek  célja az európai humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítése.

Hangsúlyozta, hogy egy műszakilag fejlett, globalizált és dinamikus gazdaságban magasabb szintű készségek megszerzésére van szükség, és ezek fejlesztése a program egyik fő célja. Felhívta egyben a figyelmet a digitalizáció szükségességére és megjegyezte, hogy a digilatizáció és az innováció kölcsönösen támogatja egymást.

A szakképzés alapvető szerepe, hogy a munakerőpiaci igényekre érzékenyen reagáljon, ezért fontos megerősíteni az iskolarendszerű szakképzés munakerőpiaci relevanciáját - jegyezte meg.

A szakemberképzés célja többek között nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a gyakorlatorientált, hatékony, az aktuális gazdasági helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodó készség megszerzése - közölte.

Cseresnyés Péter szólt arról, hogy a versenyképes gazdaság a vállalkozások versenyképességén alapul, amely fókuszában a magas szintű szaktudással rendelkező szakember áll.

A 2016. évi Oktatási és Képzési Figyelőben az Európai Bizottság által kiadott országjelentések alapján Magyarországon a tanulásban részt vevő szakképzős tanulók aránya mintegy 70 százalék, amely az egyik legmagasabb arány Európában - mondta az államtitkár.

Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései,  a szakképzés átalakítása, a duális képzés fejlesztését, megerősítését és elterjesztését szolgálták - számolt be. Hangsúlyozta: a vállalkozások érdekeltségét kellett növelni a szakképzést választó tanulók ösztönzése helyett. A vállalkozások számára hosszabb távon megtérülő befektetés a duális képzésben való részvétel - mondta, megjegyezve: a tanuló számára is előnyös a rendszer, hiszen  tanulmányai végén biztos munkahely vár rá karrierje elindításához.

"Jó úton haladunk, hogy a szakképzés régi presztízsét visszaadjuk"- mondta Cseresnyés Péter.  Hozzátette: szeretnék elérni, hogy a pályaválasztás előtt állóknak a szakképzés első és ne második opció legyen.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett szólt arról hogy a szakképzésben részt vevő tanulók 77 százaléka az állami rendszerben, azaz jelenleg a szakképző centrumokban tanul. A többiek magán-, egyházi vagy alapítványi iskolákban, de az utóbbi időben erősödik az állami fenntartás szerepe- jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a gazdaság fejlődésében a szakképzésnek komoly szerepe van.  Az Irinyi Tervben szereplő fejlesztési területek, amelyeket a képzésnél figyelembe kell venni, ahová szakembereket várnak: a járműipar, a specializált gép-és járműgyártás, az egészséggazdaság-turizmus, a zöld gazdaság, az IKT szektor és a védelmi ipar. A foglalkoztatás formái átalakultak az utóbbi években, a teljes automatizálás magasabb végzettséget követel,ugyanakkor munkahelyek, foglalkozások szűnnek meg - mondta. Példaként említette, hogy tíz év múlva megszűnhet például az a szakma, amelyre ma oktatják a gyerekeket vagy kilépve az iskolapadból olyan szakmát találnak, amelyre nem tudták még képezni őket. Hangsúlyozta: olyan képzésekkel, kompetenciákkal kell a tanulókat felruházni, amely a lehetőségét teremti meg a boldogulásuknak.

Pölöskei Gáborné szólt arról, hogy a 2017/2018-as évben infrastruktúrafejlesztés oktatás indulását tervezik, felülvizsgálják a "B" körös képzésekben a kamarai képzéseket, elindulnak a módszertani fejlesztések, bevezetik a KRÉTA-t (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert) és további hatékony szervezeti formákat terveznek kialakítani a munkáltatók képzésbe történő bevonása érdekében.

Az államtitkár fontosnak tartja a szakképzés népszerűsítését, elmondta, hogy idén április 21-én tartják a Szakmák éjszakáját, a rendezvénynek tavaly több mint 40 ezer látogatója volt.