BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Küzdenek Erdély aranyáért a kanadaiak

Nem mondtak le a kanadai társaságok a dél-erdélyi színesfémlelőhelyek kiaknázásáról a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatának felfüggesztése ellenére sem – írja a kolozsvári Krónika.

Megfigyelők szerint a tengerentúli aranyásók még nagyobb lendülettel vágnak neki romániai bányatervük végrehajtásának azok után, hogy létrejött a nagyvállalatok kártérítési igényét megkönnyítő szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) Kanada és az Európai Unió között.

[caption id="" align="alignleft" width="600"]Fotó: MW Fotó: MW[/caption]A térségben jelenleg a legnagyobb bányászati tevékenységet az Eldorado Gold társaság folytatja. A cég nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbányájának kiépítésére, a 45 millió tonna érc és 80 tonna arany kinyeréséhez szükséges engedélyek beszerzésére. Becslések szerint az arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám zöldszervezetek keresete nyomán a hazai bíróság felfüggesztette az építkezési és környezetvédelmi engedélyének érvényességét.

Közben Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. A vállalat kitermelési engedélyt kapott a színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is. Hiába viszont a kanadai cégek lendülete, a végső döntés a román államtól függ.

E téren intő jel a verespataki bányaterv, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját próbálta engedélyeztetni a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiával akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget könyvelt el (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elküldte alkalmazottainak többségét. Mint kiszivárgott, a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott a román állammal szemben. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.