Lendületbe jött a fejlesztéspolitika
Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a 2014–2020-as időszakra az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a szükséges önerővel 12 ezermilliárd forintos fejlesztés Magyarország számára. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányhatározatba foglalt terve szerint március 31-ig a teljes forráskeretet elérhetővé kell tenni a pályázók számára.
Alig több mint két héttel a határidő lejárta előtt a fejlesztési irányokat rögzítő tíz operatív program közül ötnél a számláló már elérte a 100 százalékot, ezek a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a közigazgatás és közszolgáltatás (Köfop, 109 százalék), a terület- és településfejlesztés (TOP, 103), a környezet és energiahatékonyság (Kehop, 101), az integrált közlekedésfejlesztés (IKOP, 100), illetve a rászoruló személyek támogatása (RSZTOP, 100). Abban az esetben léphető túl a 100 százalék, amikor a programok mögött nemcsak európai uniós forrás áll, hanem a tagországi túlvállalás lehetőségével élve, a magyar költségvetés kockázatára és terhére kiegészítő állami forrást is bevonnak.
A márciusi hajrá után 2018 tavasza lehet a következő mérföldkő, mivel deklarált cél, hogy addigra be kell fejeződnie a forráslekötésnek, azaz minden pályázaton nyertest kívánnak hirdetni. Tavaly 1987 milliárd forint jutott el a győztes pályázókhoz, ez az összeg idén Lázár János szerint akár 2700-2800 milliárd forint is lehet.
Nagyot kell hajráznia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az általa koordinált Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programmal (Ginop). A 2720 milliárd forintnyi pályázati pénzt felölelő fejlesztési terület forrásainak még csak a 89 százaléka érhető el, így jelentősen hozzájárul ahhoz az 533 milliárd forinthoz, amennyi támogatást még meg kell hirdetnie a kormánynak a cél eléréséhez. A Ginop öt fókuszponton át hivatott erősíteni a magyar gazdaságot, ezek a munkahelyteremtés, a versenyképesség növelése, a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, az integrált infokommunikáció és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezet.
A nagyobb összegű programok közül egyedül a közlekedésfejlesztési érte el már tavaly is a 100 százalékot, ami azért is volt egyszerűbb feladat, mert négy pályázati felhívás felölelte az 1200 milliárd forintos keret 92 százalékát. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közúti fejlesztésére 315 milliárd forint jut, a vasúti és vízi elérhetőség javítására 459 milliárd. Emellett Közép-Magyarországon 211 milliárd forint, a vidéki régiókban pedig 119 milliárd fordítható a fenntartható városi közlekedésre és elővárosi vasútra. A forrásokat az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a közútkezelő, a vasúttársaságok és a projektgazda önkormányzatok hívhatják le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.