A vártnál is jobb év nézhet ki a magyar gazdaságnak

A kutatóintézet 2017-re a decemberben várt 2,4 százalékkal szemben mostani előrejelzésében 2,2 százalékos, 2018-ra pedig 2,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A bruttó államadósság a korábbi prognózissal megegyezően 2017-ben 73,5 százalék lesz, 2018-ra pedig 73 százalékra mérséklődik. Idei inflációs előrejelzését a korábbi 2 százalékról 2,7 százalékra emelte a Kopint-Tárki, és 2018-ra is ugyanekkorát vár. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a tavalyi év lényegesen rosszabbul sikerült a vártnál, különösen az utolsó negyedév, amikor 1,6 százalékra zuhant a növekedési ütem. A rossz bázis miatt az idei növekedés gyorsabb lehet.

[caption id="" align="aligncenter" width="690"] Kép: Pixabay[/caption]

A múlt évben a felhasználói oldalon a készletek és a magánfogyasztás, a termelésben pedig a szolgáltatások húzták a gazdaságot. Idén többek között a bérek tavalyinál magasabb emelkedése és a beruházások bővülése hat majd pozitívan, és a szolgáltatások húzóereje továbbra is érvényesül. A Kopint-Tárki idén az ipari termelés 3,5 százalékos, jövőre 4,5 százalékos növekedésével számol, és az építőipar is bővülni kezd.

A beruházások volumene tavaly éves átlagban 20 százalékkal visszaesett, idén 12, jövőre 5 százalékos bővülést várnak. A beruházásokat akadályozó tényezők között az első helyen a munkaerőhiány áll. A tavalyi 6,1 százalékos bruttó keresetnövekedés után idén 10 százalék, jövőre 8 százalék körüli ütemre számítanak. A nettó keresetek növekedési üteme valamelyest alacsonyabb lesz (2017-ben 7,3 százalék, 2018-ban 5,3 százalék), mint 2016-ban, de ennek ellenére a háztartások fogyasztási kiadásainak további gyorsulása (2017-ben 4,6 százalék, 2018-ban 4 százalék) várható, amit az év vége felé megugró hitelfelvételi kedv is egyre hathatósabban segíteni fog.

A külkereskedelmi többlet tavaly rekordszintre, 9,9 milliárd euróra emelkedett, idén csökkenni fog, miután az export várhatóan 6,8 százalékkal, az import pedig 8,4 százalékkal bővül. Jövőre az export 6 százalékos és az import 7,1 százalékos növekedését várják. A foglalkoztatásban kedvező folyamatok zajlottak minden területen. A foglalkoztatottak száma tavaly 3,4 százalékkal emelkedett, a munkanélküliségi ráta az utolsó negyedévben 4,4 százalék volt. A mutatók javulásához a közfoglalkoztatás már nem járult hozzá, a fő hajtóerőt a versenyszektor adja. A kutatóintézet a foglalkoztatottak létszámának lassuló bővülésére számít, ami idén 2,5 százalék, jövőre 1,5 százalék lehet. Idén 4,2 százalék, a jövő évre 4 százalék munkanélküliségi rátát prognosztizálnak.

A fizetési mérleg folyó- és tőkemérlegének GDP-arányos egyenlege a prognózis szerint idén 5-5,5 százalék körüli többlettel zár, nem változik jelentősen 2016-hoz képest. A többlet szerkezete azonban módosul, csökken a folyó mérleg többlete, és az EU-források beáramlásának élénkülése miatt emelkedik a tőkemérleg aktívuma. Tavaly a növekedés jelentős forrása volt a beáramló tőke, a beérkező FDI megközelítette a GDP 4 százalékát, ám ez teljes egészében az újrabefektetett tőkének tudható be, a friss tőkebevonások esetében a tőkekivonás meghaladta a beáramlás mértékét.

A vezérigazgató a prognózis számainak ismertetése előtt beszélt arról is, hogy a CEU bezárásának egy olyan nyitott, kis gazdaság számára, mint a magyar, akár már rövid távon súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Nagy Katalin, a Kopint-Tárki kutatója elmondta, hogy a globális növekedés a 2016. évi 3 százalék után idén 3,3 százalék, 2018-ban pedig 3,6 százalék is lehet. Számos lefelé mutató kockázat van azonban, ezek között említette többek között, hogy mennyire érvényesülnek a protekcionista tendenciák a világban, milyen lesz az amerikai kereskedelmi és gazdaságpolitika, vagy milyen hatása lesz az amerikai monetáris politika szigorításának, hogyan hat a Brexit. A nemzetközi pénzpiacok idén nagyobb mozgásokat mutathatnak. A kutatók arra számítanak, hogy az euró tovább gyengül, és éves átlagban idén és jövőre is egy euró 1,06 dollár körül mozoghat, lefelé mutató kockázatokkal.

Az EU-19 GDP-je idén 1,5 százalékkal bővül, jövőre 1,6 százalék várható. Ez a prognózis azt feltételezi, hogy a globális élénkülés folytatódik, az amerikai gazdaságpolitika nem vezet a kereskedelmi protekcionizmus túlzott erősödéséhez, és a Brexit makrogazdasági hatásai kezelhetők maradnak. Az EU-28 esetében a tavalyi 1,9 százalékos növekedési ütem kismértékben lassulni fog, 2017-ben 1,7 százalék, 2018-ban 1,6 százalék lesz, az Egyesült Királyságban ugyanis a Brexit hatására a növekedés lassulására számítanak.

Az új EU-tagállamok esetében idén 3,1 százalékos, jövőre 3 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki, amely kiegyensúlyozott lesz minden tagállamban, továbbá a tavalyinál gyengébb árfolyamokra számít.