Kötelező lesz az adatszolgáltatás, de senki sem tudja, miről

A mai napig nem hirdették ki azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy július elsejétől pontosan milyen adatszolgáltatást kell a NAV felé tenniük mindazoknak, akik 100 ezer forintnál magasabb áthárított áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki számlázó programból belföldi adóalanyok számára – hívja fel a figyelmet Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. Mindez különösen akkor okozhat komoly problémát a felkészülésben, ha a jelenleg ismert és már alkalmazott adatexportétól jelentősen eltérő struktúrájú és valós idejű adatszolgáltatást írnak elő.

Amennyiben a rendelet a már 2016 januárjától működő adatexport-állomány elektronikus beküldésére határoz meg gyakoriságot, utólagos benyújtási kötelezettséggel, nem kell jelentős felkészülési idővel számolni. Ha azonban a cél a pénztárgépekéhez hasonló real time adatbeküldés, vagy akár egy előzetes, a számlakibocsátást megelőző elektronikus jóváhagyás, akkor arra célszerű legalább féléves felkészülési időt hagyni az adózóknak és az őket segítő fejlesztőknek.
 
További probléma állhat elő, ha újabb, részletesebb adattartalmat, vagy más formátumot, struktúrát ír elő az említett rendelet, ami mindenképpen új programok, programfunkciók fejlesztését követelné meg. Ebben a tekintetben különösen a nemzetközi hátterű, külföldi számlázó programokat használó vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, amelyek felkészülése az átlagosnál több költséget és jelentősebb időráfordítást igényelne.

„Ha mégis a bonyolultabb felkészülést igénylő rendszert írja majd elő a jogszabály, és nem tolják el annak bevezetési határidejét, érdemes lehet - az EKÁER bevezetésekor is alkalmazott - türelmi idő alkalmazása. Ennek során a hatóság még nem büntetne, csak figyelmeztetne, vagy esetleg az idei évtől bevezetett támogató eljárás keretében segítené az adózók felkészülését” – javasolja a BDO Magyarország szakértője.