Leáldozott a pénzpiaci alapok kora

Teljesen átalakult a befektetési alapok piaca az alacsony kamatkörnyezet hatására. Másfél évvel ezelőtt még a pénzpiaci alapok számítottak a legnagyobb alaptípusnak, jelenleg viszont már a dobogóra sem fér fel ez a kategória. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint március végén már csupán 894 milliárd forintot kezeltek pénzpiaci alapokban, ami tízéves mélypontnak felel meg.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A pénzpiaci konstrukciókból folyamatosan vonják ki a pénzt a befektetők, mivel az éves hozamuk jelenleg jellemzően már az egy százalékot sem éri el, sőt egyre gyakoribbak a negatív hozamok is. Korábban több alapkezelő vállalt tőke-, sőt hozamgaranciát is a likviditási vagy pénzpiaci alapjaira, ezt egyre nehezebb tartani. A Raiffeisen Alapkezelő például február 1-jén a korábban tőke- és hozamvédett likviditási alapnak nevezett konstrukcióját Raiffeisen Betét Alapra keresztelte át, és az alap utolsó háromhavi teljesítménye minimális mértékben ugyan, de negatívba csúszott.

A legnagyobb alapkategóriának jelenleg még a kötvényalapok számítanak, de ezek vagyona is folyamatosan zsugorodik. Márciusban csaknem 30 milliárd forintot vontak ki belőlük a befektetők, így 1262 milliárd forint maradt. A lakosság főleg a rövid kötvényalapokat vásárolta, de miután ezek éves hozama is 1–2 százalék közé süllyedt, elpártoltak a konstrukcióktól. Ez nem meglepő, hiszen a kötvényalapoknál ajánlott 1–3 éves időtávon a lakossági állampapírokkal sokkal többet lehet keresni.