"Ha végiggondolják az unió működését – a centrumnak van a perifériától egy elszívó ereje- akkor az derül ki, hogy amennyiben a centrum nem támogatja a periférián lévőket, ez esetben az unió szét fog esni” – mondta Parragh. Kiemelte: ha megnézzük az iparszerkezetet, amelyek nem kapnak védelmet, akkor ezek az országok le fognak szakadni az unióból, mivel az erőforrások zöme beáramlik a centrumba – például Bulgáriából, Görögországból, vagy Romániából. „Hiszek abban, hogy a német racionalitás rádöbben majd, hogy a kohéziós politikát fent kell tartani” – emelte ki az elnök.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - Kép: Kallus György[/caption]
„A XX. század szörnyűséges leckét adott az emberiségnek az állam szerepéről: a totalitárius állami felfogás megöli a piacot, megöli a versenyképességet és tönkreteszi az adott országot – az inga viszont a másik irányba is kiszalad” – mondta Parragh. „A feltétlen liberalizmus – amikor az állam minden szabályozási eszközről lemond- amint valaki ebben a versenyben erőfölényre tesz szert, akkor előáll egy monopolhelyzet. Ennek az a kockázata, hogy a monopolhelyzettel vissza szoktak élni. Az a fajta államfelfogás, amely azt mondta, hogy nem kell belenyúlni a piaci folyamatokba, az szintén megbukott” – mondta. Parragh szerint az igazság nem az egyik vagy a másik végén van a dolgoknak, hanem valahol középen.
„Biztosítani kell az átláthatóságot (nem csak az uniós forrásokról van szó, hanem mindenféle döntési mechanizmusról), fel kell lépni a korrupció ellen, az államfő funkcióit úgy kell megfogalmazni, hogy az a közjót szolgálja” – mondta Parragh. „Hogy lehet a jó államot definiálni?” – tette fel a kérdést az elnök. Parragh szerint az államnak a közjó szolgálatában kell állnia és előrelátási képességnek is kell lennie. A szabályozó szerepe az államnak nagyon fontos, például: a vasárnapi zárva tartás esetén az derült ki, hogy különböző érdekek álltak egymással szemben: azt prognosztizálták, hogy nyolcezer munkavállaló veszíti majd el az állását, de úgy gondolták, hogy ezt a gazdaság pillanatokon belül fel fogja szívni. Másik példát említve Parragh elmondta: „a mai tudásunk szerint a nukleáris energiánál olcsóbb nincs, ha lemondanánk az árszabályozásról, akkor annak katasztrofális következményei lennének. Vagyis a szabályozó szerepe az államnak nagyon fontos”.
A XXI. században nagyon fontos lesz az állam és az állampolgár kapcsolata. Folyamatos az elidegenedés, de az államnak meg kell kérdeznie az állampolgárokat folyamatosan, nem csak négyévente – mondta Parragh. „Egész biztos, hogy az államnak szembe kell néznie azzal, hogy hihetetlenül felgyorsult a világ, például a digitalizáció és a robottechnika hihetetlen gyors fejlődése. Azt tudjuk, hogy forradalmak sorát éljük. Be kell emelni a tudást a gazdaságba” – mondta. Az elnök szerint az egyik legfontosabb elem, ha ez megvan, akkor az ország képes kitörni a lehetőségeiből. Fontos, hogy az állam miként alakítja a tudástartalmat, a közoktatást, felnőttképzést – ehhez vannak az államnak eszközei. Hiszen fiskális értelemben az állam a legnagyobb szereplő a piacon, az állam a jövedelem-elvonó és -elosztó képességével fontos szereplő. Ahhoz, hogy az ország jól éljen, két dolog kell: egy jól működő gazdaság és egy jól működő állam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.