Vállalkozások ezreit fenyegetheti a húszmilliós mulasztási bírság

A nemzetközi cégcsoportok tagjainak a jogszabály hatálybalépését követően várhatóan csak néhány hónapjuk lesz majd arra, hogy teljesítsék a követelményeket, míg a mulasztással nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírságot kockáztatnak – derül ki a Niveus Consulting Group közleményéből.

Az OECD, valamint a G20 egyik legjelentősebb projektje az elmúlt években a multinacionális vállalatcsoportok agresszív adótervezési törekvéseinek visszaszorítását célzó, összesen 15 pontból álló akcióterv kidolgozása és véglegesítése volt.

Az akcióterv 13. pontjának egyik lényeges eleme, hogy bevezette a nemzetközi cégcsoportok egyes tagjainak tevékenységét és az általuk realizált nyereséget és/vagy fizetett adót monitorozó, úgynevezett országonkénti jelentés készítésének kötelezettségét, továbbá az ezzel kapcsolatos, adóhatóságok közötti nemzetközi információcserét.

A koncepció célja, hogy a különböző országokban működő adóhivatalok egy egységes formátumú jelentésen keresztül átfogó képet kaphassanak a multinacionális vállalatcsoportok működéséről, ami adott esetben adókikerülésre utaló jelekre is rávilágíthat – így például egyértelműen láthatóvá válik, ha egy alacsony adókulcsú államban működő leányvállalat indokolatlanul magas profitot realizál a többi csoporttaghoz képest.

Akár két-háromezer céget is érinthet hazánkban az új változás-bejelentési kötelezettség. Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség bevezetését Magyarország is vállalta, és az erre vonatkozó törvényjavaslatot idén március végén be is nyújtották a parlament elé – derül ki a Niveus Consulting Group közleményéből.

A törvényjavaslat az OECD ajánlásait, valamint a hasonló szabályozással már rendelkező államok gyakorlatát követve az éves szinten legalább 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő cégcsoportok számára írja elő a jelentéstételi kötelezettséget. A jelentést főszabály szerint az ún. végső (vagy legfelső) anyavállalat készíti el és nyújtja be az illetékessége szerinti adóhatóságnál, majd a riportot fogadó szerv egy erre kialakított informatikai platformon keresztül teszi azt hozzáférhetővé a többi állam adóhivatalai számára.

Drága lehet a bejelentés elmulasztása

Hazai szempontból minden bizonnyal nem is a relatíve kevés adózót érintő riportkészítésnek, hanem az ezzel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettségnek lesz igazán kiemelt jelentősége. A törvényjavaslat értelmében ugyanis kötelező lesz bejelenteni, ha az adózó bármely, fentebb ismertetett oknál fogva CbC riport készítésére kötelezett, illetve azt is, ha az adózó olyan cégcsoporthoz tartozik, mely az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség alanya, azonban a jelentést valamely más államban működő entitás készíti el.

A fenti változás-bejelentési kötelezettségnek első alkalommal a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában kell eleget tenni, az üzleti év utolsó napját követő 12 hónapon belül (vagyis a naptárival egyező üzleti év esetén már 2017. december 31-ig). A jelentéskészítési, vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése (vagyis: elmulasztása, késedelmes, hibás, hiányos, vagy valótlan adatokat tartalmazó teljesítése) esetén az adóhatóság az adózót 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.