Beruházásra is spórol az állam

A láthatáron sincs a nullás költségvetés, és a gazdasági növekedés is csak két éven át, idén és jövőre lesz 4 százalék felett – derült ki a 2021-ig szóló konvergenciaprogramból, amelyet a kormány tegnap elküldött az Európai Bizottságnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a versenyképesség növekedése kerül a fókuszba a következő években, mert mostanra rekordot döntött a foglalkoztatottság, így érdemes a termelékenység fokozására koncentrálni.

A következő években 3,5 százalék körül vagy a felett stabilizálódó gazdasági növekedéssel számol az NGM, amit a fogyasztás mellett a beruházások hajthatnak. Ez gyorsabb ütem, mint amire tavaly számítottak. A tárca azonban úgy kalkulál, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési képessége meghaladhatja a 3,5 százalékot, elsősorban az EU-források beáramlásával, a tőkefelhalmozással, technológiával és a hatékonyságnöveléssel. Ez igen optimista várakozás, hiszen a potenciális növekedésre vonatkozó elemzői prognózisok ennél 1-1,5 százalékponttal alacsonyabbak. Az NGM szerint a bérmegállapodás, a társaságiadókulcs csökkentése, az infrastrukturális és turisztikai beruházások és néhány más lépés idén 1,2 százalékkal, jövőre pedig ennél is nagyobb mértékben járul hozzá a növekedéshez. A költségvetési hiány 2021-re megfeleződik az idei (és a jövő évre tervezett) 2,4 százalékos szintről, az államadósság pedig a 2016-os 74,1 százalékról 61,2 százalékra csökken az időszak végére. A hitelminősítők nyilatkozataira hivatkozva az NGM további felminősítéseket vár, csökkenő adósság esetén.

A konvergenciaprogramból is kitűnik, hogy az EU-forrásokat a kormány igyekszik a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban minél hamarabb lehívni és felhasználni – ami idén és jövőre 4 százalék felett tartja a növekedést –, a programozási ciklus végére azonban jelentősen csökken az újraelosztás. Ez részben a kiadások visszafogásával érhető el a tárca anyaga szerint, ennek azonban sokan nem fognak örülni. „A közszférában bevezetett életpályamodellek bérnövelő hatása 2020-ig fokozatosan kifut”, és a „munkavállalói jövedelemre fordított kiadás növekedése a GDP-től elmarad” – olvasható a konvergenciaprogramban.

Magán is spórolni fog az állam, ugyanis a hazai forrásból áru- és szolgáltatásvásárlásra fordított kiadás szintén elmarad a GDP-bővüléstől. A társadalmi juttatások egy részének befagyasztásán a későbbiekben sem változtatnak: a GDP százalékában mérve az összes társadalmi juttatás 1,3 százalékponttal mérséklődhet 2018 és 2021 között, és ahogy fogalmaznak, ezzel jelentősen járul hozzá az újraelosztási ráta csökkenéséhez. A nyugdíjasoknak azonban nem kell aggódniuk, juttatásaik megőrzik reálértéküket. Sokat kell spórolni, ugyanis az időszak végén már azzal számolnak, hogy nem az EU finanszírozza a beruházásokat: 2021-ben a GDP-arányosan 5,6 százalékpontos kormányzati beruházásból 5,1-et hazai forrásból valósítanának meg.