Elkészült a 2018-as büdzsé
Továbbra is a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti, hogy a családok, a vállalkozások, valamint minden érintett immár harmadik esztendeje fél évvel korábban láthatja a következő évre tervezett intézkedéseket és azok hatásait. Mivel az elkövetkezendő időszakban a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítésére kell koncentrálnunk, így az ehhez kapcsolódó intézkedések kerülnek a középpontba – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
A célzott áfacsökkentési intézkedések jegyében újabb körben 5 százalékra csökken az éttermi étkeztetésre és az internetezésre vonatkozó áfa-kulcs, amely szintén 5 százalék lesz a hal esetében. Mindez jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, valamint javítja a hazai termelők versenyképességét, elősegítve egyúttal a fogyasztás bővülését.
Jövőre megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsa is. A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd (párhuzamosan a munkáltatót terhelő adó 2 százalékpontos csökkenésével). Januártól összességében havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, míg az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán a költségvetés. A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését jelzik a folytatódó életpálya- és bérrendezési programok. A vállalkozókat érintően marad 9 százalék a társasági adó mértéke, továbbá a kisvállalati adó 13 százalékra csökken – ismertette Varga Mihály .
A költségvetés jövőre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval, míg a GDP-arányos államadósság további csökkenésével számol. A nyugdíjak emelése a tervezett infláció mértékét fogja követni, a szabályozásnak köszönhetően azonban semmiképpen sem járhatnak rosszabbul a nyugdíjasok. A 2018-as büdzsé a már megszokott új szerkezetben készült, tehát az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, ahol az állam működése tekintetében nincs tervezett hiány.
A kormány célja most is az volt, hogy lehetőleg minden szakpolitikai terület, illetve ágazat több forrást kapjon, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően oktatásra 81 milliárddal; egészségügyre 102 milliárddal; nyugdíjakra, családtámogatására, szociális területre 287 milliárddal többet szán a költségvetés. Ezek mellett a rendvédelem és a közbiztonság megerősítése 83 milliárddal, míg a gazdaságfejlesztés 205 milliárddal több forrásban részesül. A költségvetés a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, így az előre nem várt kockázatok kivédésére több mint 200 milliárd forintos tartalék szolgál majd – hangsúlyozta a szakminiszter.
A jövő évi költségvetés 18 740,713 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 101,363 milliárd forint kiadási főösszeggel és 1360,65 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott dokumentumból. Az uniós módszertan szerinti (ESA) deficit 982,6 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka. A nominális GDP 40 353 milliárd forint.
A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 15 952,9 milliárd forintot tesznek ki. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 873,553 milliárd forint, kiadási főösszege 1730,831 milliárd forint, hiánya pedig 857,278 milliárd forint. A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1914,270 milliárd, kiadási főösszege 2417,643 milliárd, hiánya pedig 503,372 milliárd forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.