Jövőre utolérheti magát a magyar GDP

A Brüsszelnek megküldött 2017–2021-re vonatkozó konvergenciaprogram szerint 2018-ra zárulhat a kibocsátási rés, azaz a tényleges kibocsátás mértéke megegyezik majd a potenciális növekedéssel. A kormány szerint a kibocsátási rés záródását követően a bővülés a potenciális növekedéssel összhangban alakul majd, és meghaladhatja a 3,5 százalékot. A dokumentum szerint a 2013-as növekedési fordulat óta a potenciális növekedés érdemben gyorsult, ám a gazdaság teljesítménye még 2017-ben is elmaradhat a strukturális tényezők által indukált szinttől. Hozzáteszik, hogy az óvatossági megtakarítások mérséklődésével, a hitelezés beindulásával, illetve a belföldi kereslet élénkülésével összhangban megtörténhet a változás, és zárulhat a kibocsátási rés. Az Európai Bizottság 2017-re 1 százalékos kibocsátási rést becsült Magyarországnak. Ugyanakkor a kormány által alkalmazott potenciáliskibocsátás-becslési módszertan továbbra is negatív kibocsátási rést vár. A jegybank inflációs jelentése is úgy véli, a kibocsátási rés 2016 negyedik negyedévében is negatív tartományban alakult, a gazdaság teljesítménye elmaradt a potenciális szinttől.

Az OGResearch által a Költségvetési Tanácsnak készített tanulmány szerint a potenciális növekedés a 2015–16-ra becsült csaknem 2 százalékos szintről 2021-re fokozatosan 2,8 százalék közelébe gyorsulhat. Az Országgyűlés honlapján elérhető dokumentum szerint a kibocsátási rés a 2015-re becsült 0,2 százalékos értékről fokozatosan emelkedik, vagyis a gazdaság a következő években egyre inkább túlfűtötté válik. Szerintük a kibocsátási rés 2019-től kezd lassan záródni.

A magyar gazdaság 4 százalék felett fog nőni az elkövetkező években – olvasható a konvergenciaprogramban, amelynek kidolgozása a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a költségvetési tervezéssel párhuzamosan zajlott. A jövő évi büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol. Makrogazdasági elemzők a Világgazdaságnak azt mondták, hogy a tervezett hiánycél tartható, ugyanakkor a növekedés kisebb lehet a kormány által vártnál. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a növekedési előrejelzést optimistának gondolja, szerinte „ha minden klappol, akkor jöhet össze a 4,3 százalékos növekedés”, s úgy véli, a realitás inkább 3,5–4 százalék között van. Az infláció szerinte 3 százalék felett alakul, és annak ellenére, hogy választási év jön, az eddigi folyamatokat nézve a 2,4 százalékos hiánycél is tartható lesz. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor megvan a veszélye annak, hogy a választási évben magasabb lesz a hiány – ráadásul 2019-ben önkormányzati választások is lesznek. Szerinte a 3 százalékos inflációs cél tartható, ugyanakkor a 3,4 százalékos növekedési prognózisuk messze elmarad a kormányétól.

A GKI Gazdaságkutatónál 3,7 százalékos növekedést várnak 2018-ra. Karsai Gábor, az intézet vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a legfontosabb tényezők közül a fogyasztásbővülést nézve körülbelül fél százalékkal, míg a keresetek esetében körülbelül 2 százalékkal számol náluk többel a kormány. A hiánycélt illetően kifejtette, hogy választási évről lévén szó, erőteljes nyomás lesz a kiadások növelésére. Szerinte ha a 2,4 százalékos hiány nem is teljesül, az mindenképp 3 százalék alatt lesz. „Ha kell, lesz egy csendes kiigazítás az év második felében, például egy beruházás elhalasztásával” – tette hozzá.

Kibocsátási rés

A kibocsátási rés a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás különbsége. Ha a tényleges kibocsátás nagyobb a potenciálisnál, akkor az értéke pozitív, és túlfűtöttségről beszélhetünk. Amennyiben a gazdaság rosszabbul teljesít, azaz a lehetőségeknél kisebb a GDP növekedése, akkor az értéke negatív. A potenciális növekedés és a kibocsátási rés közvetlenül nem mérhető, ezért csak becslésekre lehet hagyatkozni.