Szerinte méltatlanul keveset hallunk az építőipar sikereiről, helyette leginkább az ágazat problémáiról szólnak a hírek. Magyarországon nincs még egy olyan ágazat, amelyik egyik évről a másikra 30 százalékkal változik a kereslet – jelentette ki Koji László, hozzátéve, hogy idén 12 százalékos bővülést várnak az építőiparban.
A jelenlegi piaci boom főleg Közép-Magyarországra korlátozódik: a megépülő lakások 70 százaléka Budapesten és az agglomerációjában található. A mai magyar építőiparnak szerinte át kellene állnia arra, hogy legalább az országon belül mobil legyen.
Az építőiparban kitekintő költségvetésre lenne szükség, ugyanis az ágazatban tevékenykedő cégek másfél-kétéves projekteken dolgoznak – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Kiemelte, hogy ráadásul a munkák jelentős részét a közmegrendelések teszik ki. Az építőipar szívesebben vállalkozik a közmegrendelések piacon, mint a magánszektorban – fogalmazott Koji László.
A lakásépítésekről elmondta, hogy „tíz év lemaradását két év alatt nem lehet behozni”. Tíz évvel ezelőtt még több mint 40 ezer új lakás épült, onnan értük el a 7300-as mélypontot – tette hozzá. A recessziós években szerinte irreálisan alacsony árakon is vállalkoztak a cégek, miközben a vállalkozások költségei jelentősen megugrottak.
Most egymást követően hiába ugyanazok a pártok alakíthattak kormányt, négyévente mégis mindig kitalálnak valamit, amin változtatni kell az építőiparban – mondta Koji László, aki szerint legutóbb több mint ötven olyan dolgot találtak, amin változtatni kell, holott a kkv-k már öt ilyen esetén is könnyen feladják. „A sok szabályváltozás nagyon nehézzé teszi a működésünket” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
2019 után új szociális programra van, illetve lesz szükség a lakáspiacon, olyanra, amit Brüsszel is elfogad, mert jól látható, hogy most az 5 százalékos áfa a legnagyobb húzóerő – vetette fel a kedvezményes áfa határidejének lejárta utáni időszak egyik lehetséges megoldását az ÉVOSZ elnöke. Majd a 2020 utáni időszakra utalva, a hajdani PPP konstrukciókhoz hasonlók felélesztését nevezte meg, mint működőképes megoldást.
Kérdésre válaszolva Koji László elmondta, hogy 2007 és 2013 között 400 milliárd forintot tettek ki a körbetartozások – vagy tartoztak valakinek, vagy valaki tartozott nekik. Ez az összeg azóta a felére csökkent, de ez még mindig egy óriási, 200 milliárdos összeg, aminek jelentős részét soha nem fogják megfizetni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.