Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A két köztestület eddig külön-külön is céljának tekintette a magyar borágazat még magasabb színvonalra emelését, most pedig egyesített erővel dolgoznak tovább rajta – hangoztatta az aláírás alkalmából a Garamvári Szőlőbirtok budafoki pezsgőpincéjében tartott rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK és Légli Ottó, a HNT elnöke. Hangsúlyos eleme a megállapodásnak, hogy a két szervezet közösen lép fel az eredet- és minőségvédelmet, illetve a termelés fenntarthatóságát érintő ügyekben, amelyekben az aláírók szerint is sok még a teendő.
Az agrárkamara a helyben történő ügyintézés híve, ebben sok segítséget tudunk nyújtani a hegyközségeknek – mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs. A jövőben a hegybírókon kívül a falugazdászok is segítik a szőlészek és borászok adminisztrációs munkáját – tette hozzá Légli Ottó.
Győrffy szerint fontos, hogy a termékpálya minden szereplője, a szaporítóanyag-előállítótól a szőlészen és borászon át a kereskedőkig egységesen fejlődjön. Mivel nem mindegyikük tagja a HNT-nek, a kamarának viszont igen, a NAK-on keresztül ezentúl hatékonyabban lehet összehangolni tevékenységüket a borágazat fejlődése érdekében.
A NAK-elnök lapunknak külön kiemelte, hogy a földek adásvételi szerződését véleményező települési agrárgazdasági bizottságokban a szőlőterületek esetében a helyi hegyközségek képviselői ott vannak az üléseken. A kapcsolat szorosabbá válik azzal is, hogy a köztestületek szakmai döntéseket hozó ülésein a NAK és a HNT képviselői kölcsönösen részt vesznek majd.
A két szervezet közti megállapodást nemzetközi szintre is kiterjesztették, s a különböző uniós, illetve egyéb szervezetekben a jövőben kölcsönösen képviselik egymás érdekeit is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.