Meglepő számok: Magyarországról vándoroltak külföldre legkevesebben

1990 óta csökken a népesség

Magyarországról vándoroltak ki külföldre a legkisebb arányban a volt szocialista országok közül 1990 óta – közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Spéder Zsolt egy számításra hivatkozva azt mondta, ha olyan arányban vándoroltak volna ki Magyarországról, mint Lengyelországból, akkor most mintegy 600 ezerrel kevesebb ember élne hazánkban. „Nem biztos, hogy akkor kell hamut szórni a fejünkre, amikor máshol is hasonló tendenciák vannak” – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy 1990 óta folyamatosan csökken Magyarország népessége, de az elmúlt két-három évben némi növekedés figyelhető meg. Jelezte: míg 1990-ben 125 ezren születtek, addig 2015-ben már csak 91 690-en. Közölte: a népességcsökkenés nem „magyar átok”, hanem általános európai tendencia, bár Európában „nincs egységes termékenységi rezsim”. Példaként említette, hogy a skandináv és francia termékenységi arány 2 körül alakul, míg a dél-európai országokban, valamint Ausztriában és Németországban 1,3-1,4 körül.

Több egygyermekes, kevesebb kétgyermekes

A kutatóintézet vezetője a magyar termékenységi helyzetről szólva elmondta, míg 15 éve a szülőképes korban lévő nők 7-9 százalékának nem született gyereke, addig 2016-ban ez már 15,4 százalékra emelkedett a 40-44 éves nők körében, ezzel szinte a kétszeresére nőtt a gyermektelenség. Hozzátette, erőteljesen nőtt az egygyermekesek, továbbá erőteljesen csökkent a kétgyermekesek aránya, a 40-41 éves „Ratkó-unokák” körében pedig szinte már lehetetlen erőteljesen emelni a gyermekvállalási hajlandóságot. Arra is felhívta a figyelmet, nem mindegy, milyen családpolitikai, társadalompolitikai intézkedéseket indítanak, mert ezek hatásai mérhetőek.

Spéder Zsolt szerint a magyar családpolitikai rendszer nagyon összetett és nagyon nagyvonalú, ezzel utalt arra is, hogy a kormány a GDP csaknem 5 százalékát költi családpolitikára, ami európai összehasonlításban is az elsők között van.

Alberto Bottari de Castello magyarországi apostoli nuncius kiemelte, a család szent intézmény és az egyház teljes körű védelmét élvezi.

Meg kell védeni a családokat

A fórum szervezői felismerték, hogy a társadalom csak akkor maradhat fenn, ha megvédjük a családokat – tette hozzá. A nuncius azt mondta, a családpolitikai intézkedések természetes válaszok arra, hogy megfordítsuk a világban jelen lévő negatív trendeket, de nem mindig elegendőek.

Allan C. Carlson, a World Congress of Families (Családok Világkongresszusa) alapítója előadásában kifejtette: a liberális ideológia szerint az egyén érdekei előbbre valók, mint a közösségé, ami viszont nem előnyös a társadalom szempontjából. A népesség fogyásához a modern időkben azonban mégsem ez a liberális ideológia vezetett, hanem gazdasági okok – vélekedett. Mint mondta, a fiataloknak azzal a választással kellett szembenézniük, hogy gyermeket vállalnak és ezzel a szegénységet is választják, vagy a jobb életszínvonal, egyúttal a gyermektelenség mellett döntenek. Ezért született egyre kevesebb gyermek, a modern időkben a gazdasági érdekek a népesség csökkenését idézték elő – mutatott rá. Hozzátette: ezért van szükség a családok támogatására, hogy ne álljanak anyagi akadályok a gyermekvállalás útjába.

Allan C. Carlson méltatta az európai országokban – így Magyarországon – is bevezetett családtámogató intézkedéseket.

Marin Strmota, a horvátországi demográfiai, család-, ifjúság- és szociális ügyek minisztérium államtitkára azt mondta, a családok jóléte az egész társadalom jólétét biztosítja, ezért fontos a családbarát környezet támogatása, valamint a munka és a család közötti egyensúly megteremtése.

Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezen a fórumon jelentette be, hogy a kormány tovább emeli a családi adókedvezmény mértékét, ennek „középpontjába a kétgyermekes családokat állítják”. Ismertette a kormány előző napi ülésén elfogadott, a gyermekvállalást ösztönző akciótervet.