Németfüggő a külkereskedelem

A legfontosabb külkereskedelmi partnerünk 2016-ban is Németország volt, amellyel a forgalmunk több mint negyedét bonyolítottuk le – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyvéből. A Németországgal folytatott külkereskedelem euróértéke tavaly kivitelben 3,9 százalékkal, behozatalban pedig 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest – ezek a növekedési ütemek 1 százalékponttal haladták meg az átlagos bővülési ütemet.

Összességében tavaly a külkereskedelmi termékforgalom volumene az előzetes adatok szerint exportban 4,4 százalékkal, importban 4,7 százalékkal nőtt 2015-höz képest.

A kivitel értéke 93 milliárd euró volt, 2,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a behozatal értéke 83,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékos bővülés – külkereskedelmünk így 9,9 milliárd eurós többlettel zárta 2016-ot. A KSH adatai szerint Magyarország tíz legfontosabb külkereskedelmi partnere adja a teljes kivitelünk 67 százalékát, illetve a behozatalunk 72 százalékát. Szinte kizárólag európai uniós tagállamokról van szó, hiszen az első tíz ország között exportban csak az USA, míg importban csak Kína nem tagja az uniónak.

Németország mögött tavaly is Ausztria volt a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk, annak ellenére is, hogy az exportrangsorban két helyet visszacsúszva már csak a hatodik – 2014-ben még a második volt. Ausztriát a rangsorban Szlovákia és Franciaország követte. Ha csak az exportrangsort nézzük, Németországot Románia és Szlovákia követi a dobogón, majd Franciaország, Olaszország és Ausztria következik – utóbbi öt állam részesedése a teljes exportból 4,8 és 5 százalék között alakult, azaz összesen sem érte el Németország 27,5 százalékos arányát.

A behozatali rangsort is a németek vezetik (26,5 százalékos aránnyal) megelőzve Ausztriát és Lengyelországot. 2014-ben még Oroszország volt a harmadik, 2015-ben a tizedik helyre csúszott vissza, tavaly pedig már nem is fért be az első tíz importpartner közé – helyét Románia vette át. A KSH szerint az orosz behozatal csökkenése meghatározóan az energiaimport visszaesésével magyarázható. Az összforgalmat nézve Oroszország Kínát és az Egyesült Államokat követően a harmadik legfontosabb EU-n kívüli partnerünk.