Privatizációs hullám indul a tengerentúlon

Repülőterek, hidak, sztrádák, országúti pihenőhelyek és más vagyonelemek privatizációjával szerezne forrást Donald Trump ezermilliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programjához. Költségvetési tervezetében a tízéves programhoz 200 milliárd dolláros állami forrást ígér, a többit máshonnan kell majd előteremteni. Az évtizedek óta változatlan, gallononként 18,3 centes szövetségi benzinadó emelését is fontolóra veszik, ami a szövetségi kezelésű autópályák karbantartásának legfőbb forrása.

A tervek szerint Washington bónuszt fizetne azoknak az államoknak, amelyek eladják infrastrukturális eszközeiket, s a kapott bevételt hasonló területen végrehajtott fejlesztésekbe forgatják vissza. Az úgynevezett private public partnerships, azaz PPP-programok sok helyütt kiválóan működnek, a 495-ös számú washingtoni sztrádán például külön fizetős sávot nyitottak a sietős autósoknak, akik díj ellenében mentesülnek a szakaszon jellemző állandó dugók idegőrlő hatásaitól. Ellenpéldák is vannak, a chicagói parkolást 2008-ban 1,16 milliárd dollárért adták ki 75 évre egy magáncégnek, ám később kiderült, hogy ha a város üzemeltetésében maradt volna a rendszer, az közel egymilliárddal többet hozna a konyhára.