Egyre több jel utal az euróövezet fellendülésére

A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban bemutatott, számottevően javított negyedéves előrejelzése szerint a valutaunió hazai összterméke (GDP) az idén és jövőre is tényleges potenciálját meghaladó ütemben növekszik.

A cég 2017-re átlagosan 2 százalékos, 2018-ra 1,7 százalékos GDP-bővüléssel számol az euróövezetben az előző prognózisában szereplő 1,6, illetve 1,5 százalék helyett.

A Standard & Poor's elemzői Németországra szóló idei és jövő évi növekedési előrejelzésüket szintén 2 százalékra, illetve 1,7 százalékra javították az eddigi 1,6, illetve 1,5 százalékról.

A hitelminősítő 0,9 százalékról 1,2 százalékra módosította idei olasz növekedési prognózisát, de jövőre változatlanul 1 százalékos növekedést vár az olasz gazdaságban.

Franciaország esetében az eddig érvényben volt 1,4, illetve 1,5 százalékos idei és jövő évi növekedési becslését a cég 1,6, illetve 1,7 százalékra emelte.

A spanyol gazdaságban az idén az eddig jósolt 2,6 százalék helyett 3 százalékos, 2018-ban 2,1 százalék helyett 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a Standard & Poor's elemzőstábja.

A ház szerint a felülvizsgálatok fő indokai közé tartozik, hogy egyre több jel utal az euróövezeti fellendülés szélesedő bázisára, földrajzi értelemben és az egyes ágazatokat tekintve egyaránt.

A hitelminősítő szakértői kiemelik, hogy az egyik legfőbb aktivitási mérőszám, a beszerzésimenedzser-index (BMI) májusban immár negyedik hónapja folyamatosan a legerőteljesebb volt az euróövezetben a világ legnagyobb fejlett ipari erőcentrumai között.

Jean-Michel Six, a Standard & Poor's globális minősítő részlegének – S&P Global Ratings – európai főközgazdásza az új előrejelzéshez fűzött kommentárjában kiemelte azt is, hogy a cég várakozása szerint a következő másfél évben szűkül a növekedési ütemek közötti különbség az euróövezet leggyorsabban és leglassabban bővülő gazdaságai között.

Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jelentősen gyorsuló növekedést nem kíséri érzékelhető inflációs nyomás. A cég szerint ez annak a jele, hogy az euróövezeti gazdaság még mindig nem tért teljesen magához a globális pénzügyi válságot követő recesszió traumájából.

Ebben a környezetben a Standard & Poor's elemzői azzal számolnak, hogy az EKB a gazdaságélénkítő likviditási injekciót, vagyis a mennyiségi enyhítési programot 2018 végéig folytatja, bár a jelenleginél jóval lassabb ütemben. Az S&P szerint azonban az sem kizárt, hogy az eurójegybank eszközvásárlási ciklusa 2019-re is áthúzódik ha a külső kondíciók – mindenekelőtt a nyersanyagárak és a devizaárfolyamok – deflációsabbá válnak.

Egy másik nagy londoni elemzőház, az Oxford Economics – az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye – szerdán ismertetett helyzetértékelésében ugyanakkor kiemelte azt a véleményét, hogy az európeriféria nagy gazdaságai, mindenekelőtt Spanyolország és Olaszország alaposan megszenvednék, ha az EKB visszavonná a likviditáspótlást.

A ház kimutatta, hogy az EKB beavatkozása nyomán a spanyol és az olasz szuverén kötvényhozam-felárak az irányadó német Bund felett a 2011-ben mért, 500 bázispontot meghaladó csúcsokról mára 160 bázispont környékére szűkültek, annak ellenére is, hogy a spanyol és az olasz gazdaság átlagos nettó nemzetközi befektetési pozíciója Németországéhoz képest az elmúlt években is folyamatosan romlott.

Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ebben a környezetben bármely olyan egyértelmű jelzés, amely az EKB eszközvásárlási programjának leépítésére utal, valószínűleg sokkhatásként érné az euróövezeti kötvénypiacokat. A ház szerint erre a sokkra a spanyol és az olasz állampapírok érzékenyebben reagálnának, mint a német Bund, mivel az európeriféria jelenlegi alacsony hozamfelár-környezetének egyik fő tényezője az a várakozás, hogy az EKB még évekig fenntartja a mennyiségi enyhítéssel és az alacsony kamatokkal jellemzett monetáris politikát.

Az Oxford Economics előrejelzése szerint azonban ettől függetlenül az EKB 2018 elején elkezdi az eszközvásárlási program leépítését.