„Jó évünk lesz” – mondta Vértes András, a GKI elnöke azután, hogy idei második előrejelzésük ismertetése során kiderült, 3,2-ről 3,5 százalékra emelték idei növekedési prognózisukat. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy megvan az esélye az ennél is gyorsabb növekedésnek. Az előrejelzés kiemelte: az első negyedéves 4,2 százalékos GDP-bővülésnél gyorsabb negyedéves növekedés 2007 óta csak egyszer volt.
Az elemzés szerint alapvetően azért nő ennyire a magyar GDP, mert az uniós pénzek visszatértek a magyar gazdaságba. Emellett érzékelhető egy költségvetési kiengedés is (így is 2,5 százalékos államháztartási hiányt várnak), elsősorban a bérek terén. Továbbá a nagyon alacsony tavalyi bázis is erősíti a magasabb bővülési ütemet. Vértes szerint mindezek mellett az egész régió, illetve az Európai Unió is húzza a magyar gazdaságot – 6 ország gyorsabban nőtt, mint Magyarország, pedig a magyar GDP is 4,2 százalékkal tudott bővülni.
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte: előrejelzésük majdnem megegyezik a jegybank 3,6 százalékos növekedési prognózisával, de a kormány 4 százalékos előrejelzésétől elmarad. Az elemzői konszenzus is 3,5 százalék körül van, így a mi prognózisunk nagyon középen van.
Komoly visszaesést valószínűsítenek a mezőgazdaságban, az elemzők mintegy 10 százalékos romlást várnak. Az ipari termelés szerintük főként az autóipartól függ majd, az év egészében összesen 5,5 százalékos növekedésre számítanak. Az építőipar ötödével nőhet az idén, míg a kereskedelem 4 százalékkal bővülhet. A beruházások az újrainduló uniós költségvetési ciklus miatt 12 százalékkal nőhet az idén.
Gyorsabban növekedhet az import (7,5 százalék), mint az export (6,5). Összességében a külkereskedelemben továbbra is hatalmas lesz az aktívum: az a cserearányok romlása, illetve az import gyorsulása miatt 9 milliárd euróra (a GDP 7,6 százaléka) csökken. A külkereskedelmi aktívumcsökkenés ellenére, az uniós támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség 7,5 milliárd euróra (a GDP 6,3 százalékára) nőhet 2017-ben.
A foglalkoztatásban 2,5 százalékos bővülést várnak a tavalyi 3,4 százalékos növekedés után, míg a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkenhet a tavalyi 5,1 százalékról. A munkaerőhiány súlyos problémává vált – véli a GKI elnöke.
Az infláció az elmúlt évek 0-s sávjából felkúszott majdnem 3 százalékig, majd ismét visszacsökkent, az idei évre 2,5 százalékot várunk – mondta Vértes. Úgy vélik, hogy a jegybank monetáris politikája továbbra is laza lesz, az alapkamat nem változik, ugyanis annak szerepét a bankközi kamatok vették át. Éves átlagban 313 forintos euró prognosztizálható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.