A kisgyerekeseket éri leginkább diszkrimináció

A kisgyerekeseket éri a leggyakrabban megkülönböztetés a munkaerőpiacon. Kutatások szerint a nők a túlterheltségre panaszkodnak, a munka és a gyereknevelés összeegyeztetését tartják a legnagyobb kihívásnak.

A gazdaságilag aktívak aránya tavaly a férfiak között 55 százalék volt, a nők között 13 százalékkal alacsonyabb, 42 százalékon állt – ez derül ki a KSH Mikrocenzus kutatásából. Öt év alatt, 2011 óta mind a férfiak, mind a nők munkaerőpiacon való részvételi aránya nőtt, a különbség a nemek aktivitásában alig változott. A felsőoktatásban is egyre több nő szerez diplomát. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya 2011 óta 18 százalékról 22 százalékra emelkedett – közölte a KSH.

Az Európai Unió országai között Svédországban a legkisebb a különbség a nők és férfiak foglalkoztatottsága között, alig 3 százalékos. A svéd nők 74,5 százaléka dolgozik, a svéd férfiak foglalkoztatása pedig 77,5 százalékon áll. A PwC OECD-tagállamokat vizsgáló tanulmánya szerint, ha a magyarországi női foglalkoztatottság elérné a svéd szintet, az a GDP 9 százalékos növekedését eredményezné, és ha a nemek közti bérkülönbség is megszűnne, a női keresetek 18 százalékkal nőnének Magyarországon.

A magyar családmodell megkívánja a két keresőt, így egy átlagos magyar nőnek természetes, hogy a munka területén is teljesítenie kell. A Jobline felmérése szerint a nők 84 százaléka már találkozott diszkriminációval munkahelykeresés során. A Coca-Cola Magyarország és a Kód Kft. közös kutatása pedig azt írja, a kisgyermekes nők hátrányos munkahelyi megkülönböztetése a nők 58 százalékát érinti. Minden második nő szerint kisgyerekesként nagyon nehéz munkát találni.

Annak ellenére, hogy törvénytelen rákérdezni, a munkáltatók addig csűrik-csavarják a kérdéseket az állásinterjún, amíg ki nem derül, hogy az illetőnek van-e gyereke – tudtuk meg a reprezentatív felmérésből.

A fiatal korosztály, a 18–29 éves nők kevésbé félnek attól, hogy ha gyermeket vállalnak, nehezebben találnak állást, egy százas skálán 52-es nehézségűnek értékelték ezt. A 30–39 évesek már jobban tartanak attól, hogy nehézségeik adódnak munkahelykeresés során, ha már van gyermekük. A leginkább pedig a 40–49 évesek tartanak attól, hogy gyerekvállalás után nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. A munkahely elvesztésétől való félelem a nőknél a 100-as skálán 75 pontot kapott.

Összességében a Jobline elemzése szerint a nők többsége panaszkodott arra, hogy fáradt és túlterhelt. A 20-as éveikben járók a „hétvégézéssel” küzdenek. A 18–29 éves korosztály 54 százalékára nagyon jellemző, hogy a hét végén vagy ünnepnapokon is dolgozik, a harmincasok közt ez az arány 35, a negyveneseknél 30 százalékos. Míg az 1980 előtt születettek 68 százaléka tapasztalt valamilyen előítéletet, addig az utánuk következő Y generáció tagjainál ez az arány már 50 százalékra csökkent. Tehát előítéletek továbbra is vannak, de a változás elindult.