Mit adott Magyarországnak az EU?

Ezt mutatják a felmérések

„Az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak a különböző versenyképességi felmérések” – kezdte Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Magyar Menedzsment Intézet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szervezett konferencián. A BOOM Magazin közreműködésével szervezett konferencián a volt gazdasági miniszter a Világgazdasági Fórum (WEF) Versenyképességi Indexét elemezte. Eszerint hazánk az intézmények és az üzleti felkészültség terén is jelentős lemaradásban van a világtól. Amíg Magyarország a 2007/2008-as évben e téren a 47. helyen állt, addig mára a hazai gazdaság az utolsó 20 százalékban található meg.

A szakember ugyanakkor megjegyezte: ez a tendencia nem kizárólag a jelenlegi gazdaságpolitikának köszönhető, hiszen a teljesítménycsökkenés egy kormányokon átívelő folyamatként jelent meg. Előadása végén a volt gazdasági miniszter úgy vélekedett: a felmérésben szereplő számok kizárólag abban az esetben javulnának jelentősen, ha az állam megfelelő oktatási környezetet biztosítana a diákok számára. „A felsőoktatás és a versenyképesség ugyanis összefügg, megfelelő tudás nélkül a vállalkozók nem érhetnek el jó eredményeket” – mutatott rá Chikán.

Több pilléren állunk

A konferencián szó esett Magyarország EU-s tagságának helyzetéről is. Az „Élet az Európai Unióban”, avagy a magyar EU-tagság mérlegéről című eladásban Inotai András kutatóprofesszor felidézte, éppen 15 éve annak, hogy Magyarország képviselői csatlakozási jegyzőkönyvet írhattak alá az unióval. A szakember előadása során összesen három fontos pillért említett meg hazánk tagsága kapcsán, a kereskedelmet, a munkaerő aktuális helyzetét, valamint a pénzügyi helyzetet. A kereskedelem kapcsán kifejtette: Magyarország GDP-jének 80 százalékát az export adja, amelynek 77 százalékát az EU-export teszi ki. Fontos látni azonban – jegyezte meg a professzor -, hogy eközben az importra nem igazán fordítunk sokat, azt még az Európai Unió segítségével sem tudjuk az exporthoz hasonló szintre emelni. „Így azonban a versenyképességet igencsak nehéz lesz fenntartani a jövőben” – jelentette ki Inotai.

A munkaerő helyzete kapcsán a szakember kiemelt fontosságú témaként említette az elvándorlást, aminek kapcsán elmondta: abból Magyarország csupán a hazautalásokból tud profitálni, ami mintegy 3,5-4 milliárd eurót tesz ki. Végül a pénzügyi helyzetről szólva figyelmeztetett, fontos idejében felkészülni a 2020 utáni időszakra. Ekkor ugyanis lejár majd az „ingyenpénzek” utalásának időszaka. Ezáltal fontos lesz elgondolkodni arról, hogyan lehet önfenntartóvá tenni a gazdaságot – tette hozzá.

Írország gazdasága erős

A fórum egyik központi témáját az Európai Unió adta, azon is belül az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatása volt az ír gazdaságra. „Nemzetünk gazdasága az elmúlt időszakban soha nem látott gazdasági növekedést mutatott, aminek következtében a munkanélküliség jelentősen csökkent, az egy főre eső jövedelem is emelkedett” – kezdtea a Brexit hatásai a jelenlegi ír gazdaságra című előadását Pat Kelly, Írország magyarországi nagykövete.

Hozzátette: ennek köszönhetően az országot manapság a világ legversenyképesebb országai között tartják számon. Az IMD (Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet) értékelése szerint az euróövezetben a második, az OECD-tagországok között az ötödik helyen áll. A nagykövet hozzátette, hamarosan egy éve lesz annak, hogy 2016. június 23-án a brit szavazók megszavazták, ki szeretnének lépni az EU-ból. „Ez azonban jelentős következményekkel jár majd Írországra nézve is, mi leszünk az egyedüli olyan EU-tagország, amely az Egyesült Királysággal közös szárazföldi határokkal rendelkezik. A britek döntése nem az a politika viszont, amelyet mi nemzetként valaha is támogatnánk, továbbra is elkötelezettek vagyunk az EU mellett, nem fontolgatjuk a kilépést” – szögezte le Kelly. Hozzátette, országa egységes véleményt alkot a tagságról, tisztában vannak az abból származó előnyökkel, valamint annak, hogy gazdasági fejlődésükhöz elengedhetetlen, hogy továbbra is az EU tagjai maradjanak.