Nagyot zuhantak a nagy cégek beruházásai

Tavaly 20 százalékkal estek vissza a beruházások, amiben a költségvetési szervek és a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye egyaránt szerepet játszott. Míg a költségvetési szervek drasztikusan, 63 százalékkal csökkentették beruházásaikat, addig a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kevésbé, 8 százalékkal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

A vállalkozások beruházásainak visszaesését kizárólag a meghatározó, mintegy kétharmados súlyt képviselő, legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalati kör visszafogott fejlesztései okozták, a kis- és középvállalkozások jelentősen növelték beruházásaikat. A nagyvállalati kör beruházásainak visszaesése (15 százalék) elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások alacsonyabb invesztícióira vezethető vissza, a kevesebb uniós finanszírozású projekt következményeként.

Az előző uniós ciklusból már nem, a mostaniból még nem érkeztek források, de az EU-pénzek nem apadtak el teljesen. Amíg a tárgyieszköz-beszerzésben is érintett projektekkel kapcsolatos kifizetések 2015-ben 1840 milliárd, addig 2016-ban csak 1101 milliárd forintot tettek ki. Azaz 2016-ban a beruházások kevesebb mint egynegyedét – 2015-ben még megközelítőleg harmadát – finanszírozták az uniós támogatásokból – számolta ki a KSH.

A tárgyi eszközzel kapcsolatos teljes kifizetésből 413 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon keresztül (például vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek támogatására), 102 milliárd forintot a Környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében (például árvízvédelmi és katasztrófavédelmi fejlesztésekre) fizettek ki. Ennek kedvezményezettjei – a tárgyieszköz-projektek esetében – 2016-ban is, a korábbi évekhez hasonlóan, túlnyomórészt a költségvetési szervek voltak (ahol a beruházások jelentős visszaesése éppen az elérhető uniós források szűkülésének következménye), valamint jelentős hányadot képviselt a kkv-szektor is.

A kkv-szektorban a legnagyobb növekedés a kisvállalkozások körében következett be (22 százalék), de a középvállalkozások is jelentősen (16 százalék) növelték a beruházásaikat, annak köszönhetően, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2016-ban is folytatta a Növekedési hitelprogramot (NHP) és elindította a Piaci hitelprogramot (PHP). A vállalati hitelezés piacát 2016-ban bővülés jellemezte: a vállalatok hitelállománya 4 százalékot meghaladó mértékben, ezen belül a kkv-szektoré 8,1 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan 2016 folyamán – az alapkamat-csökkentés hatására – a vállalati hitelkamatlábak mérséklődtek, valamint enyhültek a hitelezés feltételei.

Idén már a beruházások hatalmas növekedése várható a tavalyi visszaesés után. A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása, az egyedi vállalati (elsősorban autóipari) beruházások, valamint a lakosság invesztíciói (ami a lakáspiac növekedésében érhető tetten) támogatni fogják a növekedést, és a jegybank hitelezési programjai is segítenek. Az idei első negyedévben egyharmados beruházási növekedést láthattunk, s habár ilyen nagy bővülésre nem számítanak az elemzők a következő negyedévekben, 2017-ben a beruházások növekedése könnyen elérheti a 20 százalékot.