Sötét képet festett a Brexitről a Bank of England kormányzója

Mark Carney egyenes utalást tett arra is, hogy nem látja elérkezettnek az időt a monetáris szigorításra.

A Bank of England vezetője alig burkoltan hangot adott annak a véleményének, hogy nagyon kedvezőtlen hatásokkal járna a brit gazdaság 85 százalékát adó szolgáltatási szektorra, ha a kilépés után vámhatárok emelkednének Nagy-Britannia és az Európai Unió közé.

Kifejtette: csak a brit pénzügyi szolgáltatási ágazat egymillió alkalmazottat foglalkoztat, a hazai össztermék (GDP) 7 százalékát állítja elő, és a szektor által befizetett adó a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) éves költségvetésének csaknem kétharmadát fedezi.

A brit gazdaság egészének fizetésimérleg-egyenlege a GDP-érték 5 százalékának megfelelő mínuszban van, de a pénzügyi szolgáltatási szektor csak az EU-társállamokkal szemben 1,5 százalékos GDP-arányos kereskedelmi többletet termel – hangsúlyozta a Bank of England vezetője.

Hozzátette: a teljes brit szolgáltatási szektor többlete a világgazdaság egészével szemben 5 százalékos, és az ágazat a brit munkavállalók 85 százalékát foglalkoztatja.

Carney szerint ráadásul a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmében az alacsonyabb importtartalom miatt kisebb változásokkal is nagyobb javulást lehet elérni az átfogó folyómérleg-egyenlegben, mint az áruforgalom változásaival. A brit pénzügyi szolgáltatások exportjának minden 10 milliárd fontos növekedése 9 milliárd fonttal, a személyautó-export ugyanilyen növekedése 5,5 milliárd fonttal csökkenti a külkereskedelmi hiányt – mondta a Bank of England kormányzója.

Carney szerint ezeket a realitásokat könnyű maguktól értetődőnek tekinteni, és ezért könnyű engedni a protekcionizmus csábításának is. A protekcionista hajlamok ismét erősödőben vannak a fejlett világban, de már az 1930-as években bebizonyosodott, hogy nem ez az út vezet a jólét felé – tette hozzá.

Carney a Bank of England monetáris politikájáról kijelentette: a fogyasztás és az üzleti bizalom „vegyes képet” mutat, a belföldi eredetű inflációs nyomás továbbra is gyenge, a bérnövekedés üteme pedig „egyenesen vérszegény”. A brit jegybank vezetője közölte: mindezek alapján ő úgy gondolja, hogy nincs itt az ideje a monetáris politika kiigazításának, vagyis a kamatemelésnek.

E kijelentésére a font csaknem fél százalékkal gyengült a kedd délutáni londoni kereskedésben a dollárhoz képest.

A Bank of England a tavaly augusztusban végrehajtott negyed százalékpontos kamatcsökkentés óta 0,25 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát. Ugyanabban a hónapban 435 milliárd fontra (több mint 150 ezer milliárd forint) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.