G20: Megmaradtak a súlyos nézetkülönbségek

Folytatni kell a pénzpiacok szabályozását, a terrorizmus és az adóelkerülés elleni harcot – ezekben a kérdésekben egyetértettek a világ legfejlettebb államait és az Európai Uniót tömörítő G20-ak hétvégi csúcstalálkozójának résztvevői, akik egyöntetűen elítélték a Hamburgot gyakorlatilag szétverő globalizációellenes tüntetőket is.

Ezen a ponton azonban vége is volt az egyetértésnek. A vendéglátó Angela Merkel német kancellár erőfeszítéseinek köszönhetően ugyan sikerült elfogadni egy kompromisszumos zárónyilatkozatot, amelyben kinyilvánították, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen, de a klímavédelem ügyében nézetkülönbséget rögzített a dokumentum az Egyesült Államok és a többiek között. A 19 másik résztvevő deklarálta, hogy támogatja a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, Emmanuel Macron francia elnök pedig bejelentette, hogy két évvel annak aláírása után újabb csúcstalálkozót hív össze december 12-re.

A szabadkereskedelem ügyében különösen nehezek voltak a tárgyalások Washington sajátságos álláspontja miatt – ismerte el Merkel a záró sajtótájékoztatón. Donald Trump szerint „Amerika az első” politikája nem protekcionizmus, a többiek szerint viszont igen, a kétféle értelmezés miatt kerülhetett bele a zárónyilatkozatba a protekcionizmus elutasítása. A dokumentum így is visszalépés a korábbiakhoz képest, engedményt tettek ugyanis Trumpnak azzal, hogy elismerik a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, valamint annak szükségességét, hogy a kereskedelem „kölcsönös és mindkét fél számára előnyös” legyen. A nyilatkozatban említést tettek a piacokhoz való szabad hozzáférésről is – ez elsősorban Kínára vonatkozik, amely próbálja megvédeni a hazai vállalatokat a külföldi befektetők jelentette versenytől. A Bloomberg Trump keze nyomát látja abban is, hogy a csúcs elkötelezte magát: „találjanak sürgősen konkrét politikai megoldást a dömpingáron kínált acéltermékek visszaszorítására”, hiszen az amerikai elnök az, aki új vámok és kvóták bevezetését fontolgatja az acéliparban.

Trump ígéretére, hogy mindig védeni fogja az amerikai munkásokat, Macron a saját Apple iPhone-ját hozta fel példaként: az Egyesült Államokban tervezték, Kínában gyártják részben amerikai alkatrészekből, és Európában árulják – ez mutatja a globalizáció előnyeit. A francia elnök sajtótájékoztatóján „súlyos hibának” nevezte, hogy a kereskedelmi előnyöket kizárólag többletben vagy hiányban mérjék. „A protekcionizmus és a dömping is rossz válasz a problémáinkra” – fogalmazott.

A csúcson emellett többek között támogatták Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával, amelynek értelmében ezentúl nem csupán fejlesztési segélyeket adnak majd, hanem elősegítik a magánbefektetéseket is.

Égő autók, kifosztott boltok

Vasárnapra virradóra ismét összecsapott a rendőrség a globalizációellenes tüntetőkkel, akik városszerte autókat gyújtottak fel, boltokat fosztottak ki, kirakatokat törtek be, összecsaptak a rendfenntartókkal. Egyes negyedekben órákon keresztül randalíroztak, és mindent elpusztítottak. A rendőrség majdnem 300 embert vett őrizetbe. Több mint 200 rendőr és ismeretlen számú tüntető sérült meg a csúcs alatt.