Németországba és Ausztriába megy dolgozni a legtöbb magyar

Jelentős pénzeket kapnak a magyarok az átmenetileg, illetve tartósan külföldön élő honfitársaiktól. A közép- és délkelet-európai, illetve balti államokban a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások GDP-arányos értéke 10 százalék alatti, ehhez viszonyítva Magyarország 3,3 százalékkal mérsékeltnek mondható, míg a szűken vett kelet-közép-európai régiót kismértékben meghaladja – derült ki a Hitelintézeti Szemlében megjelent kutatásból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai, Csortos Orsolya és Kóczián Balázs rámutattak, hogy a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét. A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. A tartósan külföldön élők átutalása az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.

Az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke a válság előtt 1,2-1,5 milliárd euró közelében alakult, majd 2009-ben érezhetően visszaesett. Ebben jelentős szerepe lehetett annak, hogy a környező országokat is elérte a válság, és az emelkedő munkanélküliség feltehetően súlyosabban érintette a külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor a külföldi tőke beáramlása nagyobb mértékben csökkent, vagyis a hazautalások stabilabb finanszírozást jelentenek a szerzők szerint.

A bővülés főként 2010-et követően indult meg, a legnagyobb mértékben Németországból. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.

A tartós külföldi munkavállalás mellett megvalósuló átutalások értéke 2008-at megelőzően nem volt jelentős, 100 millió euró alatt maradt. A válságot követően – vélhetően a munkanélküliség magyarországi emelkedésének következményeképpen – jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.

Az uniós országok között az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók GDP-arányos bérei a legnagyobbak, míg a folyó átutalások nem mondhatók kiugrónak. Ezzel kapcsolatban az MNB munkatársai szerint érdemes szem előtt tartani, hogy annak egy részét az adók és a megélhetési költségek fedezése teszi ki, így a munkajövedelemnek nem a teljes értéke növeli a fizetési mérleg többletét. A tartósan külföldön dolgozók átutalásait tekintve a GDP 0,6 százalékát kitevő érték nem mondható kirívónak európai összehasonlításban. A folyó átutalások mértéke a régió több országában is hasonló, vagy akár meg is haladja a Magyarországon megfigyelt értéket.

Többet utalnak át a szegényebb országokba

A külföldi munkabéreket és átutalásokat az egy főre jutó GDP-vel összevetve az látható, hogy a fejlettebb országokba jóval kevesebb pénzt utalnak haza külföldről, míg a fejletlenebbekben – főként az unióhoz 2004-ben és azt követően csatlakozó országokban – a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások aránya jóval magasabb. Az is megfigyelhető, hogy a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások általában sokkal kisebbek. Ez arra vezethető vissza, hogy a külföldi munkavállalás egyik fő motivációja a magasabb munkabér elérése lehet, így a magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokba több külföldi munkavállaló érkezik, mint ahány azt az adott országot elhagyja.