Stabilan növekszik a kínai gazdaság

Nem lassul Kína: a második negyedévben 6,9 százalékos volt a GDP-bővülés – közölte tegnap az ország statisztikai hivatala. Az eredmény meglepte az elemzőket, a konszenzus csak 6,8 százalékról szólt az első negyedév 6,9 százalékos növekedése után. Negyedéves alapon 1,7 százalékot bővült a GDP.

A jüan kilőtt a hírre, 0,148-es árfolyamig erősödött a dollárral szemben, ezen a szinten tavaly november óta nem járt. A kínai tőzsdék álmosan nyitottak reggel, de a növekedési adat közzétételére optimistává vált a hangulat, az indexek java többhetes csúcsára ért. A Shanghai SE 3218,75 pontra emelkedett, ami április óta a legmagasabb szint, míg a Hang Seng 7728,4 pontig kúszott fel, ez kétéves rekord. A lendület azonban elfogyott a nap végére a piacokról, az indexek csak enyhe pluszban, sőt a Shanghai SE mínuszban zárt.

A várakozásokat felülmúló növekedés oka az ipar, az export és a belső fogyasztás váratlanul jó teljesítménye. Az ipari termelés a várt 6,5 százalék helyett 7,6 százalékkal bővült éves alapon júniusban. A kiskereskedelmi forgalom a 10,6 százalékos becslés helyett 11 százalékos növekedést produkált. Az export 11,3 százalékkal nőtt a becsült 8,7 helyett, leginkább a csúcsra pörgő acélgyártás és -export miatt. A kínai statisztikai hivatal szerint a gazdasági alapok megfelelően erősek ahhoz, hogy a kormány által az idei évre tervezett 6,5 százalékos növekedési célt elérjék. Iris Pang, az ING Bank hongkongi elemzője úgy fogalmazott: a növekedésnek már nem hitelezési, hanem fogyasztási háttere van. Habár lassulhat az ütem a második fél évre, a 6,5 százalékos gazdasági növekedés nincs veszélyben, sőt még a 6,7 százalékos bővülés sincs távol – vélekedett.

Holott Peking próbál fékezni, lassítaná a növekedést. A kormány igyekszik hűteni a lakáspiacot, hatósági szigorítással csökkenteni az ingatlanpiaci buborékot. Az eredmény látszik is, az ingatlanberuházások növekedése 8,2 százalékra lassult az első negyedéves 9,1 százalék után, a Reuters szerint pedig az ingatlan-adásvételek száma csak 14,1 százalékkal nőtt az előző negyedéves 19,5 után. A frissen folyósított lakáshitelek összege azonban a kínai központi bank adatai szerint 738 milliárd jüan volt, míg az előző hónapban 610 milliárdot mutattak ki, azaz a hitelbuborék tovább nő. A másik fő csapásirány a kormányzat részéről a pénzügyi szabályozás szigorítása, amelynek keretében hatóságilag igyekeznek megfékezni a szabálytalan kockázatkezelést és hitelezést. Ez ugyan emelte a bankok és cégek finanszírozási költségeit, de a gazdasági bővülésre még nincs hatása. Elemzők hangsúlyozták, hogy a stabil növekedés nagyobb teret ad a kormánynak, hogy végigvigye a GDP 170 százalékára duzzadt vállalati hitelállomány leépítéséhez szükséges reformokat.