A bérnövekedés a termelékenység mellett is elrobogott

Az elmúlt év eleje óta havonta legalább 5 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mint egy évvel korábban, az idén viszont már 10 százalék felett nőnek a bérek. A legfrissebb, júniusi adat szerint a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 297 ezer forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy éve. Ezen belül a versenyszférában 13,5 százalékkal 311 ezer forintra emelkedett a bruttó bér.

2015 vége óta jelentősen elszakadt egymástól a bérnövekedések és a termelékenység emelkedési üteme: a bérek gyorsabban nőttek a produktivitásnál az OTP Bank elemzése szerint. A bank elemzési részlegének közgazdásza, Eppich Győző a Világgazdaságnak elmondta, hogy e különbség a jövőben záródhat, valószínűleg több tényező eredőjeként. A bér- és termelékenység növekedésének elszakadása leginkább 2015 végétől vált látványossá, miután 2016-ban lelassult a gazdasági növekedés. Igazuk volt azoknak a cégeknek, amelyek e lassulást átmenetinek gondolták: a szezonálisan kiigazított adatok szerint tavaly csak 1,8 százalékkal bővült a GDP a 2015-ös 3,1, valamint a 2014-es 4 százalékhoz képest, míg az elemzők a jelenlegi és a következő évre már 3 százalék feletti GDP-bővülést várnak. Olyan munkaerőpiaci helyzet alakult ki a közgazdász szerint, amelyben a munkaerőhiánytól tartó építőipari cégek inkább nem küldték el a munkásaikat a szakterület idei felpörgésében bízva.

Így viszont elképzelhető, hogy a következő időszakban a GDP növekedését már csak kisebb foglalkoztatásbővülés kíséri, mint a korábbi években, ez pedig a termelékenység növekedését hozza majd. Ekkor helyrebillenhet a bérnövekedés és a termelékenység közti eltérés. Eppich Győző szerint a bérnövekedés és a termelékenység közti különbség úgy is csökkenhet, hogy a vállalatok árat emelnek. Ekkor a bevételből könnyebben kigazdálkodják a magasabb béreket.

A közgazdász szerint azonban a termelékenység- és a reálbér-növekedés közötti, időről időre előforduló elnyílás egyáltalán nem magyar specifikus jelenség, és részben a gazdaság ciklikus ingadozásából fakad. A gazdasági lassulás elején a cégek még sokszor nem tudják, hogy az átmeneti lesz-e, ezért a munkaerőt csak lassan kezdik el leépíteni, és ilyenkor csökken a gazdaságban a termelékenység. Amikor azonban nyilvánvalóvá válik a gazdasági lassulás, akkor hirtelen jelentős „létszám-alkalmazkodás” történik: ezt láthattuk 2009 elején szerte a világban. Ez viszont jelentős termelékenységnövekedést hoz. A kilábalás kezdetén, amikor a cégek kilátásai bizonytalanok, csak lassan indul meg a foglalkoztatás bővülése, ami szintén a termelékenység növekedését okozza.

Ám a konjunktúra érettebb szakaszában, amikor szűkülnek a szabad munkaerőpiaci kapacitások, a cégek gyorsan növelik a létszámot, részben, hogy a legjobb munkaerőt megszerezhessék. A ciklus e fázisában viszont a termelékenység csökkenése a jellemző.