Féltik a cégeket a kínai inváziótól

Második alkalommal küldött levelet Olaszország, Franciaország és Németország az Európai Bizottságnak, amelyben azt kérik, hogy Brüsszel úgy szigorítsa a már meglévő szabályozást, hogy megakadályozható legyen a vállalatok ellenséges felvásárlása a külföldiek által. Bár a levél nem említ név szerint egyetlen államot vagy céget sem, nyilvánvaló, hogy a cél Kína korlátok közé szorítása – jegyezte meg a Reuters. Az első levél februárban, a második július 28-án született, és a június végén rendezett kétnapos EU-csúcson már meg is állapodtak abban, hogy megfontolják az állami tulajdonban lévő kínai vállalatok európai befektetéseinek vizsgálatát. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök várakozások szerint az EU-t értékelő szeptember 13-i beszédében fogja ismertetni az erre vonatkozó tervet.

A három tagállam azt akarja elérni, hogy védelmet kapjanak a stratégiai fontosságúnak minősített vállalatok, amelyeknek a felvásárlását joguk lenne megakadályozni a tagállamoknak. Lehetetlenné tennék a cégek megszerzését abban az esetben is, ha a vevő állami tulajdonú alap vagy ügynökség. „Ez nem protekcionizmus, csupán lehetőség arra, hogy ellenőrizzük azokat az ügyleteket, amelyek nem egyeztethetők össze az európai szabályokkal” – idézte a La Stampa Carlo Calenda olasz ipari minisztert. Ezért azt javasolják, tegyék kötelezővé a tagállamok számára, hogy hathavonta tudassák a bizottsággal az összes, unión kívüli vállalati befektetést a hadiipar kivételével, Brüsszel pedig kétévente tegyen jelentést az európai befektetések helyzetéről.

A bizottság feladata lenne emellett az is, hogy eldöntse: egy külföldi állam politikai céljait szolgálja-e a felvásárlás, vagy pusztán üzleti érdek diktálja. A politikai cél Kína esetében a fejlett technológia megszerzése. Ez a Politico szerint komoly fejfájást okoz, miután felvásárolták az európai tech ipar több gyöngyszemét. Tavaly például többséget szereztek a német iparirobot-gyártó Kukában.

A bizottságra bíznák a hármak azt is, hogy megállapítsa egyes cégek értékét, és ennek alapján eldöntse, mennyi a tisztességes piaci áruk. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat elé állítaná Brüsszelt, hiszen az ár meghatározására nincsen egzakt módszer. A három ország szeretné a viszonosság elvét is kikényszeríteni. Ennek alapján azokat az országokat, amelyek korlátozzák az uniós befektetéseket, hasonló bánásmódban részesítenék.

Kína aggódva figyeli a fejleményeket, de az EU is megosztott a kérdésben. Egyesek – például Svédország – bírálják az esetleges szigorítást, mert azt protekcionizmusnak tartják. Hollandiában dolgoznak a törvénymódosításon, amely lehetővé tenné, hogy a stratégiai fontosságú vállalatok igazgatótanácsának egy éve legyen a felvásárlási ajánlat elutasítására.