Az év első felében a termelékenység színvonala – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés – 2,1 százalékkal nőtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ipari adataiból. A KSH júniusra vonatkozó második becslése szerint az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, az ágazaton belül pedig 3,2 százalékkal dolgoztak többen.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint ebben az adatban alapvetően nincs sok meglepetés, hiszen azt mutatja, hogy a magyar ipari termelőkapacitás nagy része összeszerelő üzemként működik. A szakember a Világgazdaságnak elmondta, hogy amíg nagy autóipari vállalatok összeszerelő üzemeket hoznak Magyarországra, addig nagy hozzáadott értéket egy-egy új foglalkoztatott nem tud produkálni a termelésben. Az elemző szerint ez az egyik fő problémája az autóiparnak, hogy eleve olyan munkaerőt keresnek, amelyik olcsó – és azért olcsó, mert képzetlen.
Ráadásul az autóipar az egyik legciklikusabb iparág, ezért mindenféle kilengést jelentősen felerősít. Ha például leáll néhány hétre az egyik nagy magyarországi autógyár, az bizony meglátszik az ipari adatokon is. A járműgyártás ugyanis a feldolgozóipar csaknem harmadát adja, amihez hozzájönnek még a beszállítók is. A feldolgozóipar pedig szinte a teljes magyar ipart (96 százalék) lefedi. Az év első felében a járműgyártás termelékenysége több mint 3 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest – csak júniusban majdnem 10 százalék volt a visszaesés. A legnagyobb mértékben a feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártásánál nőtt a termelékenység, mintegy 14,4 százalékkal. A feldolgozóiparban összességében alig változott a termelékenység – az év első hat hónapjában 0,4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérten –, pedig a termelés volumene 5,5 százalékkal bővült.
Az idei első féléves adatok azonban még így is jobbak, mint a tavalyiak, amikor az ipari termelés mindössze 0,9 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Az ágazat ezt 2,6 százalékos létszámbővülés mellett érte el, összesen 691 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél. 2016-ban az egy alkalmazottra jutó ipari termelés, azaz a termelékenység színvonala 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 2015-ben a termelékenység 4,7 százalékkal nőtt, míg az ipari termelés 7,4 százalékkal, az iparban dolgozó alkalmazottak létszáma pedig 3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben.
A KSH közölte, hogy 2016-ban az ipar termelékenysége mindhárom nemzetgazdasági ágában visszaesett: a bányászaté 11,8, a feldolgozóiparé 1,3, az energiaiparé 0,3 százalékkal. A feldolgozóiparon belül a legmagasabb, 5,2 százalékos termelékenységnövekedést az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában regisztrálták, míg a húzóágazatban, a járműgyártásban 2,8 százalékos volt a csökkenés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.