Lendületben maradhat a magyar gazdaság

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után a 2017. első negyedévi enyhén javuló tendencia után további pozitív folyamatokat jelez, értéke a második negyedévben 1,08. Az index által jelzett tendencia szerint erősödik a pozitív várakozás a vállalkozások gazdálkodásában, ez a háztartásoknál is javulást mutat, míg a következő időszakra a pénzügyi folyamatoknál érzékelhető a stagnálás, sőt enyhe visszaesés.

A gazdaság növekedése egyértelműen javulást mutat

A GFI index a tavalyi év egészében folyamatosan csökkent, ez évben viszont az első negyedévtől a vállalkozások összesített bizalom erősödése érzékelhető. A konjunktúra-indexek a második negyedév végére egyértelműen a korábbi évek legjobb értékét mutatják. A versenyszféra szerint javul a gazdaság összesített teljesítménye, az első negyedévi 4,2 százalékos GDP után az előrejelzők is felfelé módosítják a bruttó hazai termelésez évi számait. A fejlődés azonban nehezen megítélhető a hullámzó és a kissé lassuló ipari termelés-bővülés, az építőiparnak csak a rendkívül alacsony bázishoz képest várható növekedése és a mezőgazdasági termelési eredmények bizonytalansága miatt. A növekedést némileg megalapozza, hogy az év első hónapjaiban a bruttó állóeszköz-felhasználás 28 százalékkal az összes bruttó felhalmozás pedig 17 százalékkal emelkedett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, míg a fogyasztási kiadások 3,5 százalékkal nőttek. A kormányzattól származó természetbeni juttatások értéke és a közösségi fogyasztás is mérséklődött. Az export első negyedévi 4,5 százalékos emelkedése mellett az import erőteljesebben, 7,4 százalékkal bővült.

A magyar gazdaság teljesítménye az EU átlagának csupán 67 százaléka, sőt a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása az uniós átlagnak csak a 63 százalékát éri el.

A pénzügyi folyamataink változatlanok

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévi csökkenés után sem javulnak. Egyedül az Áfa befizetések – hasonlóan a legtöbb adóbevételhez – emelkednek az előző negyedévhez és az előző éviekhez viszonyítva is. A monetáris aggregátumok szerint változatlan a pénzügyi kereslet, az adósságszolgálatunk javulást mutat. A vállalati hitelállomány kezdi meghaladni a válság előtti szintet. A pénzügyi szektor egy szükséges beruházás élénküléshez jelentős kínálatot tudna biztosítani. A kkv-szektor hitelállományának alakulása változatlanul lassabb, mint ahogy az a szektor érezhető fejlődéséhez szükséges lenne.

A költségvetési hiány ez évben minden bizonnyal a korábbi évnél magasabb lesz, és bár az első félév költségvetési kiadási arányai nagyon magasak, azonban feltehetően év végére nem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával.

Folyamatosan nyíló jövedelmi olló

A háztartási gazdálkodás valamennyi indikátora javult az első negyedévhez viszonyítva. A nettó átlagkeresetek kiemelkedően – mintegy 10 százalékkal – nőttek, és a 2,4 százalékos infláció mellett ez komoly, 9 százalék feletti reálkereset emelkedés. A családok összesített vagyoni helyzete változatlan ütemben javul, de e mögött továbbra is a legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése tapasztalható. Megkezdődött a fogyasztói árak emelkedése, és jelentősen megnőttek a lakásárak. Ez pedig ismét komolyan nehezíteni fogja a lakosság megtakarítási helyzetét, hiszen gyorsuló ütemben emelkedik a lakásárhoz szükséges megtakarítások ideje. Összességében mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét érezhetően befolyásolja majd a kezdődő inflációs folyamat.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidős dolgozók bruttó átlagkeresete 287 ezer forint volt, mintegy 12 százalékkal több mint a megelőző évben; a versenyszférában az átlagos kereset pedig már 301 ezer forint felett van. Itt a fizika munkásoké nettó keresete 140 ezer, míg a szellemi dolgozóké 293 ezer forint. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – bár előző évhez képest 14 százalékkal nőttek – csupán 200 ezer forint a nettó átlagkereset.

Egyre komolyabb létszámhiány, versenyképességi nehézségek

A GFI vállalati indikátorai ebben a negyedévben az adósságszolgálat és külkereskedelem enyhe visszaesése, az export piaci konjunktúra és a vállalati hitelállomány bővülése kivételével javulást jeleznek. Egyértelműek a vállalkozások által is jelzett munkaerő-piaci gondok. A minőségi és az egyes, az elmúlt években kialakult úgynevezett. „hiányszakmák” iránti munkaerő kereslet tovább erősödik. E nehézségek változatlanul leküzdhetetlennek tűnnek.

Változatlan a kedvező hatások ellenére is a jelentős minimálbéremelés következtében a munkáltatókat terhelő adók. A munkaadói szervezetek úgy vélik, hogy egy versenyképességgel foglalkozó háromoldalú szakmai bizottság hatásos működésére szükség lenne. A vállalkozói szféra pénzügyi- és humánerőforrás-gazdálkodása – a második negyedévben jelentősen javuló német IFO-index által is jelzett európai export piaci konjunktúra ellenére nem javul érezhetően. Az ipari termelés növekedése is lassabb lesz a korábbi éveknél, a beruházások tényleges növekedése azonban kétséges. Az év végéig a behozatal növekedési üteme minden bizonnyal meg fogja haladni a kivitelét.

Az második negyedévben is a – munkaerő-piaci módszertan szerint mért – munkanélküliség kedvező. A 4,5 százalékos ráta nemzetközileg is jó szint. A 15-24 éves korosztály munkanélkülisége folyamatosan mérséklődik – 2010 évi még 26 százalék volt – 2017. második negyedévében már 10,3 százalék, feltehetően lejjebb nem mérséklődhet.