Még az adóssággal is baj lehet az Eximbank miatt

Az Eximbank beépítése az államháztartásba azt jelentené, hogy a bank adóssága beletartozna a teljes magyar államadósságba, a 74 százalék magyar államadósság ráta 76 százalék körüli lehetne – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán. Felidézte, vita van arról, hogy az Eximbank adóssága beletartozik-e az államadósságba.

Az Európai Unió intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolja a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását, a szavazásnál az EU statisztikai hivatala, az Eurostat álláspontját az 55 tagú testületi tagból 25-en, a magyar nézőpontot 24-en támogatták, hatan tartózkodtak.

A Világgazdaság korábban megírta, az Eximbank saját tőke nélkül számolt teljes forrása 796 milliárd forintra rúgott tavaly. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os adatok alapján jelentős, 2,28 százalékpontos eltérést jelent a GDP-arányos államadósság szempontjából az Eximbank beleszámítása az államháztartásba.

Virovácz Péter a műsorban rámutatott, hogy

az Európai Statisztikai Hivatal javaslatától függően, hogy az Eximbank melyik részét vegyék figyelembe a besorolásnál, fél, egy vagy két százalékponttal ronthatja a magyar államadósság rátát.

Kiemelte, nem szerencsés, ha magasabb lesz az államadósság ráta, amit főleg a nemzetközi hitelminősítők figyelnek, amelyek pozitív tényezőként szokták értékelni, hogy a magyar gazdaság jól áll, van fogyasztás, alacsony az infláció, csökken a külföldiek szerepe az államadósságban, ugyanakkor negatívumként mindig előkerül, a régióban még mindig magas a magyar államadósság ráta.

Hangsúlyozta, a vita nemcsak Magyarországról szól, más országok ellen is zajlott már ilyen vizsgálat, ott is hasonló eredmények születtek. Példaként említette, hogy egy balti országban, ahol 10-12 százalék között van az adósság ráta, ott „nem történik semmi”, ha az államháztartásba konszolidált kör hasonlóképp megváltozik.

Magyarországon a 74 százalék államadósság rátánál érzékenyebb a kérdés, de összességében nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje – fejtette ki a vezető elemző.