Továbbra sem lefutott az Eximbank meccse

Az Európai Unió intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) ismertette a magyar Eximbank statisztikai besorolásával kapcsolatos szavazás eredményét, mely alapján a pénzintézet kormányzati szektorba sorolását javasolja.

Fontos tudni azonban, hogy a döntést meghozók álláspontja kifejezetten széttartó volt. Nagyjából egyenlő arányban osztották az EU statisztikai hivatala, az Eurostat álláspontját és a magyar nézőpontot, az 55 testületi tagból 25-en az előbbi, 24-en az utóbbi mellett tették le a voksukat, hatan tartózkodtak. Továbbra sincs tehát a vitában szakmai konszenzus. A magyar álláspont változatlan: a hazai statisztikai hatóságok szerint az Eximbank kormányzati szektorba sorolása szakmailag nem indokolt. A kérdésben érintett intézmények egymással és az Eurostattal is folytatják az egyeztetéseket – reagált a Világgazdaságnak a CMFB jelentésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korrábban egyértelműen leszögezte: hazánk az ügyben kész a bíróságig menni.

A dokumentumról megkérdeztük az Eurostatot is, a hivatal lapunknak leszögezte: a CMFB egy konzultatív testület, melynek a véleménye összhangban áll saját korábbi álláspontjával. Egyelőre nem fűz további kommentárt az ügyhöz az Eurostat. A bizottság véleményét a KSH és az MNB kérte ki, mivel az Eurostat szerint az Eximbank is az államháztartás része az ESA2010 elvei alapján. Így viszont a GDP-arányos hiány több mint 2 százalékponttal magasabb, mint ha az Exim nélkül kalkuláltak volna.

A CMFB két válaszadási lehetőséget kínált fel a tagoknak: az Eximbank vagy nem számít piaci szereplőnek, és az államháztartás részét képezi, vagy piaci szereplő, és így nem kell kalkulálni vele az államadósság kiszámításakor. A megkérdezett szervezeteknek kevesebb mint 30 napjuk volt választ adni a bizottság kérdésére, valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy hatan tartózkodtak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a kérdésben. A jelentést kiadó bizottság azonban nem határozatot hozott, hanem véleményt fogalmazott meg. Emiatt a magyar szervek (MNB, KSH) újabb, átfogóbb vizsgálatot is kérhetnek, amelyben akár a mostanival ellentétes eredményre is juthat a CMFB, hiszen hat szervezet tartózkodott a számukra felkínált két opció közötti választástól.

A vizsgálat eredménye miatt szinte borítékolható, hogy az Eurostat továbbra is fenntartással kezeli a magyar államadósság adatait (reservations jelölés). Ha viszont a magyar hatóságok kötik az ebet a karóhoz, és az Eximbankot nem tekintik az államháztartás részének, akkor az Eurostat akár kiegészítéssel is közölheti az általuk kalkulált adatokat. Ez viszontlépésre kényszerítheti a magyar hatóságokat, és könnyen lehet, hogy az Euró­pai Bírósághoz fordulnak. Itt már kötelező érvényű határozat születhet, amit valószínűleg mindkét fél elfogad.

Az Eximbank saját tőke nélkül számolt teljes forrása 796 milliárd forintra rúgott tavaly. Ez azt jelenti, hogy a 2016-os adatok alapján jelentős, 2,28 százalékpontos eltérést jelent a GDP-arányos államadósság szempontjából az Eximbank beleszámítása az államháztartásba.