Célt értek Matolcsyék a lazítással

Elérte rövid távú célját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt heti monetáris lazítása, legalábbis a forintot sikeresen terelte vissza gyengébb szintre, valamint az államkötvények hozamát is alacsonyabbra taszította. És nemcsak a rövid lejáratú papírokét, hanem a hosszabbakét is. „A válság óta nem volt ennyire erős a hazai állampapírok megítélése, mint az MNB legutóbbi lazító intézkedéseit követően. A 10 éves szegmensben a némettel szembeni felár már alig haladja meg a 2 százalékot, erre pedig legutóbb 2007-ben volt példa” – mutattak rá friss helyzetértékelésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai.

A korábbi lazítások során sokszor érte az a vád az MNB-t, hogy csak a rövid hozamokra van igazi hatása, a hosszúakkal nem tud mit kezdeni, ezért meredek hozamgörbe alakul ki. Most viszont úgy tűnik, hogy a nemzeti bank igyekezett ezen is változtatni. A CIB Banknál hangsúlyozták: a jegybank kimondott célja a rövid piaci kamatok és hozamok még lejjebb szorítása, és a hozamgörbe távolabbi lejáratain is a lehető legnagyobb hozamcsökkenést elérni a likviditásbővítő eszközökkel.

A jegybank a vártnál nagyobb mértékben lazított kedden, mert a 3 hónapos betétet (erre határozzák meg az irányadó kamatot, amely tartósan 0,9 százalékos, de most már egyáltalán nem irányadó) év végére nem 150, hanem csak 75 milliárdban korlátozta, ami így még több likviditás kiszorítását eredményezi majd. Az egynapos betét kamatát mínusz 5-ről mínusz 15 bázispontra csökkentette, továbbá azt is bejelentette, hogy folytatja a devizacsere-tendereket, amelyek volumenét fokozza, illetve újabb eszközökön gondolkodik, amelyeket akkor használ majd, ha a hosszabb lejáratú hozamokra a mostaniakkal nem tudna kellő lefelé ható nyomást gyakorolni. „Mindez tehát eléggé erős intézkedéscsomag és iránymutatás egyben, ami a döntés óta további süllyedést váltott ki mind a Bubor-kamatokban, mind a hozamokban” – mutat rá a Raiffeisen. A 3 havi Bubor kamata már csak 5 bázispont, 7-tel kevesebb, mint egy hete volt, a 10 éves állampapírhozam bő 30 bázisponttal csökkent, és már csak 2,5 százalék. A szakértők szerint itt is elképzelhető további süllyedés.

A jegybank nyíltan kimondta, hogy azt szeretné, ha hosszú ideig ezeken a szinteken maradnának a hozamok és a kamatok is, ezért pedig mindent el fog követni. A forint is reagált a döntésre, bár ebben a Fed szerda esti értékelése is segített kicsit. Az euróval szemben a korábbi erősödés után újra 310 körül van az árfolyam, és egyelőre úgy tűnik, hogy itt stabilizálódik. A Raiffeisen szerint a hosszabb távú folyamatokban mind a forint, mind a kamatok és a hozamok annak függvényében találhatnak új egyensúlyi szinteket, hogy a jegybank mennyire hatékonyan tudja majd a jövőben ellensúlyozni a javuló makrogazdasági és változó külpiaci folyamatokból fakadó alkalmazkodási kényszert.

A forintra már eddig is hatottak a kedvezőbb kilátások és a javuló külső megítélés. Többek között ennek eredményeképpen esett le megint 300 közelébe augusztusban az árfolyam, és ezek miatt jönnek elő újra és újra a 300 alatti londoni célárak is. A legutóbbi jelzések miatt a Raiffeisennél arra számítanak, hogy az inflációt és a hiánycélokat is figyelembe véve a forint akár hosszabb távra is berendezkedhet a jelenlegi, pontosabban már az elmúlt pár évben is megszokott 310 körüli szinteken. Ha a jegybanki kommunikáció hatásos lesz, akkor a hazai kötvénypiac vonzó maradhat akár hosszabb távon is. A CIB pedig úgy véli, hogy a hozamok lemorzsolódása várhatóan a következő néhány héten is tart majd.