Derűs jövő: ez várhat a magyar gazdaságra

Tovább gyorsul a magyar gazdaság mindenekelőtt a beruházások fellendülésének köszönhetően, amit a még kedvezőbbé váló külső környezet is támogat. A Takarékbank elemzői a három hónappal korábbinál magasabb, 4 százalékos GDP-növekedést várnak 2017-re, míg jövőre – elsősorban az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalékosat. A jelentős béremelkedések miatt élénkebb háztartási kereslet továbbra sem veszélyezteti az egyensúlyi folyamatokat.

Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya a tavalyi 1,8 százalék után az idén is elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől. Jövőre ugyan már teljesülhet az előirányzat, azonban ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: a mutató 2017 végére 70 százalék közelébe, 2018-ban viszont már az alá kerülhet. Az infláció éves átlagban az idén 2,4 százalék lehet, s bár jövőre 2,7 százalékra emelkedhet, komoly árnyomásra 2018-ban sem kell felkészülni. Rövid távon a forint az euróval szemben továbbra is az elmúlt hónapokra jellemző 303-312-es sávban mozoghat, az év végétől azonban lassan elkezdhet erősödni.

A külső környezet támogató, csak mérsékelt kockázatok vannak

A külső környezet alapvetően továbbra is támogatja a magyar gazdaság növekedési, egyensúlyi kilátásait – vélik a Takarékbank elemzői. Az eddig megjelent második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése többéves csúcsot érhetett el. S ami még örvendetesebb, hogy a fellendülés párhuzamosan következett be a világ különböző pontjain, így széleskörűnek mondható.

Ugyanakkor a legutóbbi európai adatok élénkülésre, illetve a növekedés stabilizálódására utalnak. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások tovább javultak az előző negyedévihez képest, döntően a Magyarország számára meghatározó európai és német konjunktúra élénkülésének köszönhetően. A külső finanszírozási feltételekről ugyanez mondható el. Európát ugyanis továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et pedig az inflációs és bérnyomás hiánya bizonytalaníthatja el az újabb idei kamatemeléstől. A kockázatok ennek megfelelően tovább csökkentek, sőt inkább enyhén pozitív rizikók körvonalazódnak. Némi negatív kockázat azonban fennmaradt.

Az európai gazdasági kilátások szintén kedvezőek, a Takarékbank elemzői szerint a GDP növekedése az idén elérheti a 4 százalékot, jövőre pedig – az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalék lehet, szemben a három hónappal korábbi 3,9, illetve 4,1 százalékos előrejelzésükkel.

Tartósan a középtávú cél alatt az infláció

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad a 3 százalékos céltól, a fogyasztóiár-index hullámzásának a hátterében pedig döntően az üzemanyagárak változása áll – véli a Takarékbank. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció fokozatosan emelkedik, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól. A külső környezetből továbbra sem érkezik inflációs nyomás. Az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresleti árnyomás csak fokozatosan érezhető, miután részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, s csak a jövő év végére érheti el a 3 százalékos célt. Összességében a Takarékbank elemzői az idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 2,7 százalékos éves átlagos inflációra számítanak.

Mélyen az alapkamat alatt a hozamok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly október óta már csak korlátozott és csökkenő mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe. Így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét az alapkamat 0,9 százalékos értékénél jóval lejjebb szorította. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleges külföldi forrásaik csökkentésével vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt maradhatnak, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében akár tartósan 0,1 százalék körül. Ebből kifolyólag a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem igazán lesz effektív, s mivel az inflációs fejlemények nem indokolják, az tartósan változatlan maradhat.

Emiatt a Takarékbank elemzői 2018 második fele előtt nem számítanak monetáris szigorításra, elsősorban azért, mert a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatja. Ez ugyanis bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, ami ellen az MNB a maga eszközeivel továbbra is igyekszik fellépni.

Stablian csökken a munkanélküliség

A munkaerőpiacon a foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás növekedése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése.

Így a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy ha mérsékeltebb ütemben, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Ám egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. Az idei év átlagában 4,1 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta így már jövőre 4 százalék alá kerülhet, azaz 2018-ban enyhébb mértékben ugyan, de még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.

A forint változatlanul stabil

A forint 2016-ban végleg szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért a Takarékbank elemzői továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérhet az utóbbi időszakot jellemző 303-312-es sávtól. Ugyanakkor 2017 utolsó hónapjaitól kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a hazai fizetőeszköz tartósan az említett sáv alján maradhat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország besorolását – közölte a Takarékbank.