Egyre több pénzt keresünk

A bruttó átlagkereset 290 500 forint volt 2017. júliusban, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–júliusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Az év első hét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – írja a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 500 forint volt 2017. júliusában.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 193 100 forint volt júliusban, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az év első hét hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 300 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek 2017. január–júliusban a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (571 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (180 300 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 108 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9000, illetve 8500 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt január és július között. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 201 000 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 304 400 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt. A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkereseteknél némileg nagyobb mértékben, 12,7 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 12,2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Hoznak-e fordulatot a magyar fizetések?

Az év első hét hónapjában 12,6 százalékkal nőttek a fizetések. Erre számítani lehetett. A kérdés az, hogy a nettó reálbérek 10 százalékos növekedéséhez képest a visszafogottan bővülő fogyasztás felpörög-e a jövőben

-véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Németh Dávid szerint bár a nettó reálbérek emelkedése dinamikus, a lakossági fogyasztás ehhez képest visszafogottabban bővült az elmúlt időszakban. „A kérdés a jövőre nézve az, hogy lesz-e fordulat. Azaz a lakosság elkezd-e még bátrabban költeni a növekvő fizetésekből, és így a fogyasztásbővülés mértéke közelebb kerülhet a bérnövekedéséhez” – fogalmazott a szakember.

A K&H Bank elemzője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható és a jelenlegi ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal növekedhetnek a bruttó és nettó bérek.

A gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti

A kormányzati intézkedéseknek és a piaci hatásoknak köszönhető a reálbérek növekedése, a kilátások alapján a keresetek további növekedésére lehet számítani

- mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.