Tíz éve tört ki, illetve kezdett felépülni az a válság, ami 200 éve a legnagyobb krízis volt – kezdte előadását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Felidézte: 2007-ben már emelkedtek a menedékeszközök, megugrott az arany árfolyama, ami mutatta, hogy nem csak egy francia bankkal van baj, utalva a BNP Paribasra.
Dominóként dőltek be az amerikai pénzintézetek
– emlékeztetett.
Raghuram Rajan, már 2005-ben feltette a kérdést, hogy a pénzügyi fejlődés kockázatosabbá tette a világot. Nouriel Roubini, a New York Egyetem professzora 2006 szeptemberében már ingatlanpiaci buborékról beszélt, ami bankproblémává fog átalakulni. Jim Rogers befektetési bankár pedig 2008 elején a globális pénzügyi rendszer összeomlását vetítette előre.
Nos, voltak, akik látták a válságot, Ben Bernanke Fed elnök pedig 2008 szeptemberében már a világ legnagyobb összeomlásáról beszélt
– idézte fel Matolcsy.
Matolcsy szerint a válságot a globalizáció, a pénzügyi rendszer deregulációja, egy ingatlanpiaci buborék, és a tovább terjedés okozta. A globalizáció hihetetlen mértékűre duzzasztotta a nemzetközi tőkeáramlást, döbbenetes mennyiségű pénzt teremtettek.
Ha ennyire nagy és ennyire össze van kötve a rendszer, akkor mindenki sérülékennyé válik, és egy pici változás nagy hatással tud lenni
– vélte az elnök.
Az amerikai pénzügyi rendszer szabályozását lényegében kikapcsolták a Clinton adminisztráció végén – vélekedett az MNB elnöke. Ez olyan, mintha kitárta volna a kaput a válság előtt a világ. Kiderült, hogy „az ingatlan nem megingathatatlan”, és olyan mértékben vált irracionálissá a pénzügyi rendszer, hogy válságot okozott – mutatta be Matolcsy.
A válság átterjedt Európára, leginkább a déli EU-tagállamokra. A kormányoknak el kellett kötelezni magukat, hogy megmentik a bankokat, mert ha ezt nem tették volna, akkor azonnali összeomlás lett volna a bankrendszerben. Emiatt megnőtt az államadósság, és beindult egy ördögi kör. Az EU több területén egyszerre, állami adósságválság lépett fel, és elszálltak az állampapír-hozamok.
Ma, amikor negatív állampapír-hozamokat lehet tapasztalni – még Magyarországon is –, szinte érthetetlen
– mondta Matolcsy. Mintha lángnyelvek szálltak volna fel, és csillagászati magasságba emelkedtek az állampapír-hozamok. Görögországban ez tragédiába torkollt – emelte ki. A válság azokra terjedt ki, akik gyengék voltak, az EU peremterületein, a magban viszont nem volt válság – mondta Matolcsy. Ezek közé sorolta a déli tagállamok mellett Magyarországot.
Magyarország sikeresen kezelte a pénzügyi válságot, ami teljes gazdasági krízis volt, adósság-, társadalmi-, és politikai válság volt 2008 őszén. Baji Balázshoz hasonlította a magyar gazdaságpolitikát, a gátfutó ugyanis soha nem látott eredményt ért el, és szerinte ilyen a magyar válságkezelés is, ami az EU-ban az első helyen szerepel, méltatta saját miniszterségének időszakát Matolcsy.
A globális válságjelenségek – ami nyitott gazdaságként nem lehet csodálkozni – mellett magyar specifikus problémák is voltak. Különösen gyenge volt a fiskális pozíció, a folyó fizetési mérleg és az államháztartás egyenlege egyszerre mutatott hiányt.
A világ tíz legsérülékenyebb gazdasága közt voltunk
– mondta Matolcsy. Nagyon kevesen dolgoztak, rengetegen voltak a munka nélkül, és nagy adóelkerüléssel szembesültünk, magas volt a devizahitelek aránya, és EU-IMF-hitelt is felvettünk, mondta Matolcsy.
Már 2010-ben eldőlt, hogy sikeresek leszünk, mert vállaltuk, hogy a strukturális reformok első szakaszában költségekkel is kell szembesülni. Az első és a második Széll Kálmán Terv reformjai tudatosan kísérelték meg helyreállítani a magyar gazdaság helyzetét. Ezek között láthattuk Matolcsy ábráján a bankadót, a közmunkát, a Növekedési Hitelprogramot, a végtörlesztést, az szja-csökkentést, a társasági adó csökkentéséét, a családi adókedvezményt és más több tucat intézkedést.
„Az egykulcsos családi adókedvezmény volt a kulcsa, a gerince az adóreformnak, és egyben a sikeres válságkezelésnek” – mondta az elnök. Ezzel megszűnt a magyar adórendszer egyik legnagyobb hiányossága, vagyis az, hogy másokhoz képest sokkal többet kellett adóként befizetni a jövedelemből. A munkát terhelő adókban hátrébb kerültünk az országok listáján, ami rendkívül jó hír. „Leszünk még az utolsó háromban” – mondta Matolcsy, utalva arra, hogy cél az egyszámjegyű szja. Emlékeztetett, hogy a fogyasztást terhelő adókat emelték és különadókat is beszedtek, ezzel kompenzálva a munkát terhelő adók csökkentését.
Az eurózóna déli szárnyán volt hasonlóan súlyos válság (Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália), de ott nem sikerült annyira jól ennek a kezelése. Matolcsy szerint ott hagyományos, megszorító politikákkal akarták kezelni a krízist. Először költségvetési lazítással, majd pedig megszorítással próbálták meg kezelni a válságot, de ez szerinte nem racionális. „Magyarország egyetlen pillanatban sem élt ezekkel az eszközökkel” – emelte ki. Hagyományos, ortodox lépéseket tettek, de mi nem. Ott növelték a jövedelemadókat, nálunk csökkentek, az eurózónás lépések emelték a munkanélküliséget.
„Két nagyon hasonló válságra merőben ellentétes csomag érkezett” – hangsúlyozta az elnök, amely miatt az eurózóna déli szárnyban lassú a növekedés, kevesebb a költségvetési bevétel, nagyobb a munkanélküliség, mindez pedig ördögi kört, újabb megszorításokat eredményezett. „Még tíz évvel a válság után sem tudtak ebből kitörni”
Magyarország ép ellenkezőleg cselekedett – mondta a jegybankelnök, aki szerint ha euróval rendelkeztünk volna a 2010 utáni években, akkor nem lett volna lehetséges a válságkezelés. Csak a forintra épül gazdaságpolitikával lehetett külön úton járni, az eurózónában ez senkinek sem sikerült – fogalmazott. Politikai stabilitás is kellett, különben nem sikerültek volna a reformok. Szerinte a politikai stabilitás pedig annak köszönhető, hogy nem voltak megszorítások. Matolcsy beszélt arról is, hogy az MNB is hozzájárult a gazdasági növekedés támogatásához, az alapkamat pedig tartósan alacsony maradhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.