Inkább pénztárcatudatosak, mint környezettudatosak a magyarok

A Jófogás és a GKI felméréséből kiderült, hogy a Babyboom generáció a legrugalmasabb, kiváló példát mutatva így a fiataloknak a közösségi közlekedés és a szelektív szemétgyűjtés terén. A több mint tízezer internetező válaszára épülő, 2017 nyarán végzett kutatás legfontosabb eredménye, hogy

a zöld életmód kialakításában az anyagi lehetőségek, az otthoni körülmények, valamint az ezekből adódó kötöttségek (például az energiatakarékos megoldások igénybe vétele, közlekedési alternatívák megoldhatósága) játszanak leginkább szerepet.

Környezettudatosságról alkotott szemléletünk bizakodásra ad okot, ám azt a gyakorlatba sajnos csak kevesen ültetjük át. Átlagosan három energiatakarékos megoldást használunk a háztartásokban, ezt azonban többnyire spórolás céljából tesszük.

Energiatakarékos megoldások használata

A megkérdezettek 87 százaléka energiatakarékos izzókat vásárol, 73 százaléka odafigyel arra, hogy a háztartási berendezések a kisfogyasztású kínálatból kerüljenek ki, míg 56 százaléka már hőszigeteléssel is bebiztosította otthonát. Az energiatakarékos megoldások használói hosszútávú megtérülést várnak a döntésüktől, tehát elsősorban ez esetben sem a környezetvédelem a fő vezérlő elv. Mindössze 3 százalék volt azon válaszadók aránya, akik otthonukban egyetlen energiatakarékos megoldással sem élnek, ennek hátterében pedig anyagi problémák állnak.

Jellemzően nálunk is az energiatakarékos használt eszközöket, gépeket keresik a vásárlók, és mivel a spórolás elég fontos motiváció a háztartásokban, ezért a használt cikkek piaca folyamatosan pezseg. A second hand effect ugyanakkor egy ökológiai lábnyom csökkentő lehetőség, és bizakodásra ad okot, hogy a felhasználók 20-25 százalékát motiválja, hogy ezzel valamelyest hozzájárul a környezet fenntarthatóságához

– mondta el Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.

Az apróhirdetési portál nemrégiben annak is utánaszámolt, hogy használtcikk adás-vétellel egy év alatt mennyi károsanyag kibocsájtástól lehet megóvni a Földet. Az eredmény meglepő: csak tavaly ez 200 000 tonna szén-dioxid visszafogást jelentett, ami egyenértékű azzal, mintha mondjuk Budapesten 31 napra leállna a teljes közlekedés. A felhasználók tudatosságát jól mutatja, hogy 60 százalékuk szerint a használtcikk vásárlás része a környezettudatos életmódnak, 20 százalékuk pedig kimondottan a fenntarthatóság miatt vásárol second hand termékeket, vagy éppen adja el a saját, már nem használt darabjait.

A különféle módokon közlekedők aránya generációk szerint

A környezettudatos közlekedés kialakulásához az internetezők 78 százalékának véleménye szerint az is nagymértékben hozzájárulna, ha a mindennapokban kevesebben ülnének autóba, ennek ellenére az aktív internetezők közel fele rendszeresen használja négykerekű járművét, ráadásul 47 százalékuk egyedül utazik. Bár Budapest jó úton halad afelé, hogy kétkerekes főváros legyen, országosan azért messze állunk attól, hogy biciklis nemzetté váljunk, és ez – a felmérés szerint – nem is igazán fog változni. Az Y és a Z generáció az elkövetkező 3 évben jellemzően többet szeretne majd autóval közlekedni, az X-ek és Babyboom szülöttei viszont pont a közösségi közlekedésben látnak potenciált.

Szelektív hulladékgyűjtés

A legjobb eredményeket ezen a területen tudjuk felmutatni: a válaszadók 92 százaléka szerint a szelektív hulladékgyűjtés teljes mértékben része a környezettudatos életmódnak és ezt az apró, de felelősségteljes cselekedetet mindenki magáénak kell, hogy érezze. A szortírozásra a Babyboom generáció figyel oda a legjobban, 95 százalékuk két, vagy akár háromféleképp is válogatja a felgyülemlett szemetet. A válaszadók 80 százaléka kijelölt gyűjtőhelyre viszi használt elemét, 50 százalékuk pedig a tönkrement elektronikai berendezésekkel is így tesz. A Z generáció viszont kétkedik a szelektív gyűjtés erejében.

Összesítésképpen jó hír, hogy az otthonainkban alkalmazott energiatakarékos megoldásoktól, a közlekedési szokásainktól, a használt tárgyak adás-vételétől kezdve a hulladékkezelésig átfogóan is nagyon pozitívan vélekedünk a környezetvédelem fontosságáról, ám sajnos – ahogy a felmérésből is kiderül – amint távolodunk a saját mikroszféránktól, a közterületeken, vagy éppen a munkahelyen már nem érezzük annyira a zöld gondolkodás fontosságát.