Kivár a többség a cégkapus regisztrációval

Eddig valamivel több, mint negyedmillió szervezet regisztrált a Cégkapun – válaszolt a Világgazdaságnak az NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A társaság szeptember 7-i adatai szerint az indulás óta több mint 257 ezer szervezet regisztrált – a legtöbben az utolsó napon, augusztus 30-án, míg az azt követő héten mintegy 40 ezer regisztráció érkezett. A gazdálkodó szervezeteknek a cégektől az egyesületeken, alapítványokon át egészen a kamarákig a jogszabályban előírt kötelezettségük, hogy regisztráljanak a Cégkapun. Ez az egyéni vállalkozókat nem érinti, ők továbbra is az Ügyfélkapun keresztül jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra. Az egyéni vállalkozókat nem számítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban 1 millió 420 ezer gazdasági szervezet volt Magyarországon, azaz az érintett szervezetek közel 15 százaléka regisztrált az augusztus végi határidőre.

Igaz, a cégeknek nem is kellett kapkodniuk, mert bár a regisztrációt az e-ügyintézési törvény alapján már el kellett volna végezniük, de a törvény egy átmeneti felkészülési időszakot adott számukra, így december 31-ig hátrányos jogkövetkezmények nélkül regisztrálhatnak. A Belügyminisztérium már közölte, hogy az illetékes hatóságok 2018. január 1-jétől jogosultak a törvényességi felügyeleti eljárásra vagy hatósági ellenőrzésre azon gazdálkodó szervek esetében, amelyek nem regisztráltak.

Az Ügyfélkapuhoz hasonló Cégkapu a jogszabályban rögzített gazdálkodó szervezeteknek ad ingyenes, hiteles elektronikus elérhetőséget, tárhelyszolgáltatást, hitelesen igazolható, biztonságos érkeztetést és dokumentumküldési lehetőséget a hivatalokkal, állami szervekkel való ügyintézéshez. Ez megkönnyíti a kapcsolattartást a gazdálkodó szervezetek és az e-ügyintézést biztosító állami szervek között. Világszerte csökken a papíralapú levelezés használata, ma már szinte minden üzenetet digitális formában, e-mailen küldünk és fogadunk, ugyanakkor a hivatalos ügyekben az e-mail nem tekinthető megbízhatónak, hiszen a joghatás kiváltásához szükséges adatokat (például a küldemény átvételének időpontját vagy a beérkezés sikerességét) nem lehet hitelt érdemlően igazolni az NISZ Zrt. válasza szerint. Mint írják, a Cégkapu kiküszöböli ezeket a hátrányokat, segítségével a gazdálkodó szervezetek a hivatali ügyintézés során is szabadon élhetnek az elektronikus kommunikáció nyújtotta előnyökkel. Szerintük ezzel a cégek időt és költséget takaríthatnak meg, és csökkennek az adminisztrációs terheik is.

A szervezetek harmada regisztrált eddig a Cégkapun

Pontosította a Cégkapu-regisztrációra kötelezett szervezetek számát a NISZ Zrt. Korábbi megkeresésünkre nem közöltek konkrét számot, azonban keddi cikkünk megjelenése után elmondták, hogy a rendelkező jogszabályok (az e-ügyintézési törvény és egy tavaly decemberi kormányrendelet) értelmében a Magyarországon tevékenykedő gazdálkodó szervezetek közül 798 ezer kötelezett a Cégkapu használatára. Keddig 261 ezer sikeres regisztráció érkezett, ami az érintett gazdálkodó szervezetek 33 százaléka. Az Ügyfélkapuhoz hasonló Cégkapu a jogszabályban rögzített gazdálkodó szervezeteknek ad ingyenes, hiteles elektronikus elérhetőséget, tárhelyszolgáltatást, hitelesen igazolható, biztonságos érkeztetést és dokumentumküldési lehetőséget a hivatalokkal, állami szervekkel való ügyintézéshez. | K. G.