Mézesmadzag és furkósbot a terítéken

Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél” – jelentette ki Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. „Nyitva áll előttünk a lehetőség, de ez nem marad így örökre”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására. Az EU gazdasága egymást követő ötödik évben bővül, az utóbbi két évben meghaladja az USA-ét, a munkanélküliség nyolcéves mélyponton van, nyolcmillió új munkahely jött létre, és 235 millióan dolgoznak az unióban – sorolta az eredményeket.

Ígéretet tett arra, hogy még az idén aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást Mexikóval és a dél-amerikai Mercosur csoporttal, és megkezdik a tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal is, ha ehhez hozzájárulnak a tagállamok vezetői. Juncker hangsúlyozta, hogy minden egymilliárd eurónyi európai export 14 ezer munkahelyet teremt az unióban, és szeretné a tárgyalásokat lezárni a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig.

Célul tűzte, hogy korlátozzák az európai cégek külföldi (elsősorban kínai) felvásárlását a stratégiai fontosságú ágazatokban.

Nem vagyunk naiv szabadkereskedők. Európa a befektetések ellenőrzése révén meg fogja védeni stratégiai érdekeit

– hangsúlyozta. Németország, Franciaország és Olaszország pár órával később már üdvözölte is a javaslatot, amely nyilvánvalóan fel fogja bosszantani Pekinget.

Juncker felsorakozott Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár mögé, és sürgette egy gazdasági és pénzügyminiszter kinevezését. Új hivatalt nem kellene ehhez létrehozni, a posztot betölthetné a gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos, aki nem csupán az eurózóna, hanem az egész unió gazdasági és pénzügyi tevékenységét irányítaná, strukturális reformokat javasolna a tagállamokban, és támogatná a végrehajtásukat.

Juncker szükségesnek tart külön költségvetést is az eurózóna számára, de csupán az uniós büdzsé részeként, nem pedig külön, ahogyan azt Franciaország és Németország javasolta. Úgy vélekedett, hogy az euró­zóna válságkezelési alapját – az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) – át kell alakítani Európai Valutaalappá (EMF), amelyet szintén a majdani uniós pénzügyminiszter irányítana, de a feladatait illetően nem bocsátkozott részletekbe, mert ezzel kapcsolatban csak a bizottság tehet javaslatokat.

Juncker ismét sürgette az eurózónán még kívül lévő uniós tagállamokat, hogy csatlakozzanak, és ennek érdekében új forrás létrehozását javasolja, amelyik technikai és pénzügyi segítséget nyújt számukra.

A jelenlegi egységes döntés helyett minősített többséget javasol a miniszteri tanácsban a külügyi és a költségvetés bevételeit illető kérdésekben, valamint adózási ügyekben is.

Juncker a mézesmadzagot is elhúzta a kelet-európai tagállamok előtt, és a furkósbotot is megmutatta nekik. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az élelmiszerek minősége eltérő legyen az unión belül.

Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudakban, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben

– mondta, hozzá­téve: ezt már most is tiltja az európai jog, a nemzeti hatóságokat megfelelő jogosítványokkal kell ellátni a gyakorlat megszüntetéséhez.

Figyelmeztette ugyanakkor a régiót, hogy az unió meg fogja reformálni a munkaügyi szabályokat, amelyek most lehetővé teszik, hogy a keleti tagállamok munkavállalói az ottaninál alacsonyabb bérért dolgozzanak a kontinens nyugati részén. Ez érzékeny kérdéssé vált, bár csak az uniós munkaerő egy százalékát érinti. A szabályok módosítását Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg is támogatja.

A menekültkérdésben is üzent Juncker a kelet-európai tagállamoknak. „Szomorú vagyok, amikor egyes tagállamok nem mutatnak kellő szolidaritást” – jelentette ki, és emlékeztetett, hogy a tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára, és nem Európa-képes” – mondta. Elismerte, hogy a menekültek ügye számos konfliktust okozott, de szerinte sikerült előrehaladást elérni.

Dicsérte az uniós tagságban reménykedő nyugat-balkáni államokat, Törökországot azonban nagyon kemény szavakkal illette: „Uniónk nem egy állam, de a jog vezérli – mondta. – Ez pedig a belátható jövőben kizárja Törökország tagságát.”

A britek is sajnálni fogják

Juncker szóba hozta Nagy-Britannia unióból való kilépését is. Sajnálja a döntést, mondta, a britek is sajnálni fogják, „de megyünk tovább, mert a Brexit nem minden, nem Európa jövője”. A brit kilépés másnapjára, 2019. március 30-ára különleges EU-csúcsot javasol a soros elnöki posztot akkor betöltő Romániában, Nagyszebenben a 27 tagú közösség alapjairól, döntéshozási mechanizmusairól.