Néhány év alatt nagyot emelkedtek a fizetések

Az elmúlt hét évben a bruttó átlagkeresetek 30, míg a nettó átlagkeresetek 32 százalékkal emelkedtek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. 2010-ben alig volt több 200 ezer forintnál a bruttó átlagkereset, tavalyra azonban 263 ezer forint fölé emelkedett. Ez idő alatt a nettó bér 133 ezerről 175 ezer forintra nőtt. A KSH közlése szerint idén júniusban a bruttó átlagkereset már majdnem elérte a 300 ezer forintot: a legfrissebb adatok szerint júniusban 297 ezer forint volt, ami 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017 első hat hónapjában 290 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, s ilyen összevetésben a bruttó és a nettó keresetek is 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Tehát a 2010-es, 203 ezer forintos átlagos fizetéshez képest több mint 40 százalékkal emelkedtek a bérek 2017 első fél évéig.

Az elmúlt években nemcsak a bruttó bérek nőttek jelentősen, de a nettó keresetek is megugrottak: míg nemzetgazdasági szinten 2010-ben átlagosan még alig 130 ezer forintot vittek haza az alkalmazásban állók, az idei első fél évben ez az összeg már megközelítette a 200 ezer forintot, sőt, a versenyszférában meg is haladta azt – ez több mint 50 százalékos emelkedés hét év alatt.

A KSH gyorsjelentésében kiemelte, hogy a gyors növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, valamint a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A minimálbér 2010 és 2016 között 51 százalékkal emelkedett, 73,5 ezer forintról 111 ezerre, míg idén január 1-jétől már 127,5 ezer forint. Jövőre a minimálbér 8 százalékkal tovább nő, 138 ezer forint lesz. A garantált bérminimum 2016-ig kisebb mértékben nőtt, mint a minimálbér, de 2017-re majdnem a negyedével emelték meg, így hét év alatt 89,5 ezer forintról 161 ezerre emelkedett. Jövőre újabb, ezúttal 12 százalékos emelés jön, így a bérminimum 180,5 ezer forint lesz január 1-jétől.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy augusztusi interjúban arról beszélt, hogy a kormány a bérfelzárkóztatásban igyekszik minél nagyobb lépéseket tenni, de csak addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a bérhelyzetet is megannyi tényező befolyásolja, de úgy hiszi, a tavaly novemberi bérmegállapodásnak fontos szerepe volt abban, hogy idén nagyot ugrottak a hazai fizetések. Az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó alkut kötöttünk tavaly a szociális partnereinkkel – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a munkavállalók helyzete nyilvánvalóan kedvezőbb, hiszen magasabb a fizetésük, míg a munkaadók sem panaszkodhatnak, hiszen csökkent idén az adójuk, ráadásul jövőre újabb tehermérséklés következik.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával