Matolcsyék újra lazítanak

A testület a kamatdöntő ülésen nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, de az egynapos jegybanki betét kamatát mínusz 0,15 százalékra módosította az eddigi mínusz 0,5 százalékról.

Legutóbb júniusban mérsékelte a tanács a három hónapos betétállomány maximális értékét, akkor 300 milliárd forintra a korábbi 500 milliárdról. A monetáris tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét, és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. A jövőben a forintlikviditást nyújtó swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik – írták.

Az inflációs cél fenntartható elérése a júniusi előrejelzésben jelzettnél fél évvel később, 2019 közepén várható. A tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz, ezért az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi az inflációt övező kockázatokat, valamint a monetáris kondíciók alakulását és kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani azokat.

A legfrissebb inflációs jelentés fő számait kedden tette közzé az MNB, ezek szerint 2018-ban az infláció 2,5 százalék lehet a korábban várt 2,8 százalékkal szemben, 2019-ben pedig 2,9 százalékot várnak a júniusban előrejelzett 3,0 százalékkal szemben. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy a GDP az idén 3,6 százalékkal, jövőre 3,7 százalékkal, 2019-ben pedig 3,2 százalékkal nő.

Erősödött a forint

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a jegybank monetáris kondíciókat lazító, a negatív egynapos betéti kamatlábat tovább csökkentő döntését követően.

Az euró jegyzése a döntést követően tíz perc alatt 309,45 forintról 308,98 forintra csökkent. A dollár jegyzése 258,55 forintról 258,08 forintra, a svájci franké pedig 268,40 forintról 267,94 forintra csökkent. Kora reggel az eurót 309,41 forinton, a dollárt 258,38 forinton, a svájci frankot 268,84 forinton jegyezték.

Azóta a forint még tovább erősödött, annak ellenére, hogy az MNB lazította a monetáris kondíciókat.

Folytatódhat a lazítási ciklus

Megint a lazítás útjára lépett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai kamatdöntő ülés alkalmával, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat változatlan maradt. Az alapkamat már jó ideje elvesztette irányadó jellegét, hiszen a bankközi kamatok, valamint a kincstárjegy hozamok jelentősen alatta tartózkodnak. Úgy véljük, hogy egy újabb lazítási ciklus vette kezdetét, ami a következő hónapokban is folytatódni fog

- véli Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Megjelentek a friss Inflációs jelentés keretszámai is, a jegybank középtávon lefelé módosította a várakozásokat. Az idei évre vonatkozóan az inflációs előrejelzés változatlanul 2,4 százalékon áll, de jövő évi előrejelezést 2,8 százalékról 2,5 százalékra csökkentették. A GDP növekedési prognózis változatlan maradt, erre az évre 3,6 százalék, 2018-ra 3,7 százalékos növekedést jelez előre az MNB

véli Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője.

Az inflációs prognózis várható, lefelé módosítására július óta utalt a jegybank, amikor a közleményben egy apró, de fontos módosítás volt: a jegybank az idei évben már nem várja az infláció érdemi fellendülését, és az inflációs cél (3 százalék) fenntartható elérése csak 2019 elejétől várható, és a külső környezet továbbra is lefelé mutató kockázatot hordoz. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitási cél egy negyedévvel később, 2019 közepére érhető el fenntarthatóan.

Az elemző szerint a lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, míg nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. Az áremelkedés ütemét a mérsékelt importált infláció mellett a jövő évre tervezett áfakulcs-csökkentések is lassíthatják. Ugyanakkor a belső fogyasztás 2018-ban tovább élénkülhet, amennyiben tovább csökkenne a jövedelemadó, a munkára rakódó terhek csökkentése pedig a vállalkozások helyzetén javíthatna. A jövő évi adócsomaggal kapcsolatos javaslatokról egyelőre nem ismerünk konkrétumokat – zárja gondolatát Varga.

Ez a jegybank célja

Négy ponton hajtott végre lazítást kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az egynapos betét -0,15 százalékra (10 bázisponttal), a három hónapos betét állománya 300 milliárdról 75 milliárdra csökkent. Ez utóbbival kapcsolatban Nagy Márton, az MNB alelnöke azt mondta, hogy ez már nem módosul lefelé. Emellett a kamatcsere eszközök állományát tovább növelik a hozamgörbe hosszú végének leszorítására és a a jegybank “kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani”.

A cél az, hogy az egynapos betéti kamathoz minél hamarabb közelítsen a hozamgörbe rövid vége és esetleg a hosszú vége is

– mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a kamatdöntés várható hatásait részletező jegybanki háttérbeszélgetésen. Korábban a likviditás kiszorításával érte el a jegybank, hogy a BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) az egynapos betéti kamathoz közelítsen. Az MNB alelnööke hozzátette: egy dolog, hogy a rövid hozamok konvergálnak, azonban a hosszú hozamokra is szeretnénk hatni. Míg a likviditás kiszorítással a rövid hozamokat szépen lehetett csökkenteni, addig a hosszú hozamokra kevésbé volt hatással a monetáris lazítás.

A monetáris politika a referencia kamatokra van hatással, és ezen keresztül a hitelkamatok is csökkennek. Persze a referenciahozam és a hitelkamat között felár van, ami az elmúlt egy évben nem változott, így a hitelkamatok lekövették a BUBOR változását. A jegybanki várakozások alapján a hozamgörbe rövid oldala szinte azonnal reagál a jegybanki lépésekre. Ennek köszönhetően az elemzői kamatemelési várakozások is kitolódhatnak. Ami a hitelkamatok szempontjából lényeges, hogy a BUBOR emelkedési görbéje jobbra tolódik, ráadásul laposabb lesz. Ez azt jelenti, hogy az eddig vártnál tovább lehetnek alacsonyak a hitelkamatok, és az emelkedés is lassabb lehet a várakozásoknál.

Nagy Márton szerint a legnagyobb kérdés az, hogy

a monetáris lazítás hogyan hat majd a hozamgörbe hosszú végére, a jegybank várakozásai szerint ugyanis a mostani egynapos kamatvágás a hozamgörbe hosszú végére is csökkentő hatással lehet.

A jegybank dolgozik egy olyan eszközön, amit szükség esetén bevethetnek, ha nem elégedettek a monetáris politika lazításával, azt viszont egyelőre nem árulta el, hogy melyik eszközről van szó. A likviditásban fent szeretnénk tartani 4-500 milliárdos kiszorítást. A swap állomány növelése ebben is segíthet, ezzel ugyanis bizonyos keretek között tudja befolyásolni a jegybank a likviditást – fejtette ki Nagy Márton.