Nőtt a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak létszáma 1,3 százalékkal magasabb, 4 millió 444 ezer fő volt idén június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Eszerint az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében nem változott.

A jelentés rámutatott: a foglalkoztatottak közül 4 millió 398 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,1 százalékkal, 2 millió 404 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 75,7 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer fő volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma – a KSH szerint – 308 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 0,8 százalékponttal, 29,6 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra, utóbbiaké 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 73,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,6, a nőknél 66,1 százalék – áll a jelentésben.

A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a Munkahelyvédelmi Akció 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései is – kommentálta a KSH eredményeket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Szerintük nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje az év hetedik hónapjában.

A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma

- áll az NGM kommentárjában. Így a megállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülésére számítunk a következő időszakban – fűzik hozzá.