Zalaegerszeg, Békéscsaba, a záhonyi átrakodókörzet és Paks. Ezek lesznek az országos intermodális konténerterminál-hálózat (OIKH) helyszínei. Jelenleg a konténerterminálok létrehozására vonatkozó döntés-előkészítő tanulmány előkészítésén dolgoznak – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya.
A kormányhatározat értelmében a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. és más érintett szervek bevonásával történik meg a kijelölt helyszínek vizsgálata, és ez alapján dolgozzák ki a megvalósítás, valamint egy állami tulajdonú gazdasági társaság által történő üzemeltetés feltételeit – tette hozzá a fejlesztési tárca.
Az OIKH első elemeként – a Modern városok program keretében rendelkezésre álló források bevonásával – a kormány támogatja a Zalaegerszeg-Zalaszentivánon létesítendő intermodális konténerterminál megvalósítását. A projekt előkészítése céljából az idén szükséges 300 millió forint forrás fejezeteken belüli átcsoportosításáról is döntött a kormány – szerepel a határozatban.
Egy országos intermodális konténerterminál-hálózatnak akkor lenne értelme, ha annak elemei egy olyan rendszerhez tartoznának, amelyben biztosítva van a terminálokat eltartó kombinált forgalom is – mondták lapunknak nevük elhallgatását kérő szakemberek, akik szerint ezeket meg kellene tölteni feladatokkal. Európában egyébként ilyen intermodális rendszerekre már vannak példák, és a közutak telítettsége is indokolná, hogy az áruk minél nagyobb hányadát vasútra tereljék.
A szakemberek nem tudják, hogy például milyen üzleti megfontolás indokolhatja az említett helyszíneken a konténerterminálok kialakítását. Az említett négy település közül leginkább Paks esetében lehet indokolt egy ilyen létesítmény. Az atomerőmű építése miatt ugyanis nyolc-kilenc éven át biztosan lehet majd vasúti vagy vízi konténeres fuvarozásra számítani, de kérdés, hogy mi lesz a létesítménnyel az építkezés befejezése után. Zalaegerszegen pedig részben az a gond, hogy helyben nincs akkora konténerforgalom, amely indokolná egy ilyen terminál kialakítását. Mindeközben a Budapest és a koperi kikötő között közlekedő irányvonatok átmennek Zalaegerszegen, de semmi sem indokolja, hogy ezek rakományát a városba tervezett kombiterminálon átrakják, depózzák. Ráadásul az említett útvonalon, Kopertől Zalaegerszegig a konténerek közúti fuvarozása kedvezőbb, mint a vasúti fuvarozás. Így a Zalaegerszegen megálló vasút azonnal elveszíti az eddigi előnyét.
Szakmai szempontból a békéscsabai helyszín is nehezen magyarázható. Egyrészt ott sincs számottevő konténeres forgalom, másrészt nem messze, a romániai Arad megyében, Kürtösön egy hatalmas konténerterminál található. Záhonyban pedig már most is van egy állami tulajdonú konténerterminál, amelynek nagyon alacsony a kihasználtsága. Az említett kormányhatározatból nem derül ki, hogy valójában ezt akarják-e továbbfejleszteni, vagy újat akarnak felépíteni. A meglévőnek a fejlesztése üzletileg indokolt lenne, tekintettel a most induló és remények szerint erősödő kínai konténeres forgalom kiszolgálására.
Magyarországon már most is csaknem egy tucat terminál található, ebből nyolc konténerterminál: a három budapesti (BILK Kombiterminál, Mahart Container Center a csepeli szabadkikötőben, Metrans Terminál) és a törökbálinti, a GYSEV soproni, a MÁV záhonyi terminálja, valamint a TVP nyírbátori és a TVK tiszaújvárosi saját átrakója. Kisebb ráfordítással a székesfehérvári, a szolnoki és a debreceni aktivizálható lenne, és további négy intermodális logisztikai szolgáltató központ – az adonyi, a paksi, a szegedi és a bajai – pedig az előbbinél nagyobb ráfordítással alkalmassá tehető a konténeres átrakásra. Átrakókból tehát most sincs hiány, csak a rakományokból és a rendszerben gondolkodásból. A terminálok forgalma akár megduplázható lenne egy megfelelően kidolgozott intermodális fuvarozási rendszer segítségével – vélik a szakemberek. Évente 450 ezer TEU (1 TEU = 20 láb hosszú) konténer jelenik meg Magyarországon, a forgalom 86 százaléka budapesti, illetve környéki terminálokra érkezik, vagy ezekről indul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.