Matolcsyék nem csináltak semmit, mégis meglepőt húztak

A monetáris tanács nem változtatott keddi ülésén az alapkamat szintjén. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig – amelyet a szeptemberi ülésen csökkentettek legutóbb 10 bázisponttal – mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. A Reuters által megkérdezett elemzők is azt várták, hogy a monetáris testület nem változtat az alapkamat mértékén.

A tanács mostani döntését úgy indokolta: fontosnak tartja, hogy az alacsony kamatkörnyezet kedvező hatása minél hosszabb ideig érvényesüljön. Emellett kifejtették, hogy a szeptemberi Inflációs jelentésben jelzett, lefelé mutató inflációs kockázatok valószínűsége emelkedett.

A Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására, és ezzel összhangban vizsgálja az alkalmazandó nemhagyományos eszközöket.

A monetáris tanács úgy látja, hogy az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepére várható, és az inflációs cél fenntartható eléréséhez szerintük mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

Megjegyezték azt is, hogy a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.

Ahhoz, hogy az alacsony kamatkörnyezet kedvező hatása minél hosszabb ideig érvényesüljön, a hosszú lejáratú hozamok és ennek következtében a hozamgörbe meredekségének csökkentése szükséges a monetáris tanács szerint. Ez a hosszú kamatfixálású hitelek elterjedését is támogatja – áll a közleményben.

A közlemény megerősítette azon vélekedésünket, hogy a mai szünet nem jelenti a lazítási ciklus végét – közölte Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

A Monetáris Tanács továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatokat lát, illetve nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe meredekségét továbbra is magasnak tartja, s lát még teret a hosszú hozamok további csökkentésére

– hangsúlyozta Nyeste.

„A közleményben maradt tehát a laza hangvétel, s összességében a tanács nyitva hagyta az utat a további lazító lépések megtétele előtt. Az utolsó félmondat, ami szerint a tanács vizsgálja az alkalmazandó nem-hagyományos eszközöket, különösen érdekes volt, s itt akár egy esetleges magyar eszközvásárlási program közeljövőbeli elindítására is utalhatott a tanács” – vélekedett az elemző.

Mindenesetre az elkövetkező hónapokban további átfogó lépéseket várunk a jegybanktól a pénzügyi kondíciók további enyhítése érdekében

– prognosztizálta Nyeste.

A monetáris tanács döntésére reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy szerinte a jövő év második feléig maradnak a laza monetáris kondíciók, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, de csak 2020-ban. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, a Fed lassabb ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén decemberig folytatódik az Európai Központi Bank (EKB) havi 60 milliárd euró összegű eszközvásárlási programja, amit jövőre feltehetően csak fokozatosan vezetnek ki.

Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője úgy vélte, a jegybank kommunikációja alapján 2020-ig a jelenlegihez hasonló, laza monetáris politikára van kilátás, emiatt negatív reálkamatok lehetnek a következő években, a 3 hónapos bankközi kamatláb a jelenlegivel megegyező, 0,03 százalék maradhat egészen 2019 közepéig. Ez még abban az esetben is így lesz, ha az Európai Központi Bank érdemben változtat a monetáris politikáján, továbbra is jelentős az elsősorban külső hatásoknak betudható, lefelé mutató inflációs kockázat – tette hozzá.

Pleschinger Gyula: a három százalékos infláció 2019 második negyedévétől érhető el

Az előrejelzések szerint a monetáris politika három százalékos inflációs célja 2019 második negyedévétől érhető el – mondta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja kedden Szolnokon, a Hozam Klub és a Magyar Közgazdasági Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének rendezvényén.

Pleschinger Gyula, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is, A monetáris politika aktuális kihívásai című előadásában azt mondta: teljesen „egészségesnek” látják a magyar gazdaság szerkezetét, a külső finanszírozási képesség a régióban a legmagasabb, az államadósság csökken és három-négy százalék közötti gazdasági növekedés várható.