Gyorsulhatott a magyar infláció

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a keddi adatismertetés előtti prognózisukban közölték: az augusztusi 2,6 százalék után a múlt hónapra 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt várnak Magyarországon. A ház szerint az általa valószínűsített gyorsulás fő hajtóerői között vannak az üzemanyagárak, valamint a maginflációs kosáron kívüli egyéb összetevők.

A Morgan Stanley londoni elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy jóllehet az inflációs ütem már közelít a 3 százalékos jegybanki célhoz, „nagyon meglepőnek” találnák, ha az MNB megnyilatkozásai emiatt eltérnének az enyhítési alapállásra valló jelenlegi tónustól.

A Morgan Stanley nemrégiben jelentősen emelte a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését. A ház új prognózisa szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által korábban valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett. A felülvizsgálatot a ház elsősorban éppen az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel magyarázta.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ugyanakkor ezek a növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság potenciális növekedését, amely a ház becslése alapján 2 százalék környékén lehet. Ráadásul a magyar gazdaságban nem maradt számottevő lekötetlen kapacitás, és a vállalati szektornak sincs sok mozgástere a költségnövekedések elviselésére, ezért az inflációs kockázatok felfelé mutatnak.

Mindazonáltal a forintot támogató jelentős külső fizetési védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni „közömbös” jegybanki hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre „nem siet” a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával – hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői hétfői előrejelzésükben a szélesebb konszenzussal összhangban 2,7 százalékos éves magyarországi inflációt várnak szeptemberre. A ház szerint az MNB monetáris tanácsa „túlságosan megengedő” módon értékeli a további inflációs kilátásokat, különös tekintettel a bérkiáramlás erőteljes növekedésére.

A TD Securities londoni elemzői e véleményükre alapozva azt jósolták hétfői prognózisukban, hogy 2018 közepének tájékán el kell kezdeni az MNB monetáris politikájának szigorítását. Ezt más nagy londoni házak is jósolják.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics jelenleg érvényes prognózisa szerint az MNB monetáris tanácsának vissza kell majd fordítania a múlt hónapban bejelentett enyhítési lépéseket. Ellenkező esetben a magyar jegybank a ház véleménye szerint azt kockáztatja, hogy az inflációs nyomás középtávon erősödésnek indul, és/vagy a befektetési eszközök piacain árfolyambuborékok alakulnak ki.

A Capital Economics 2018-ban 3,8 százalékos, 2019-ben 3 százalékos éves átlagos inflációt vár Magyarországon, és azt valószínűsíti, hogy az MNB alapkamata a jövő év végéig 1,50 százalékra, 2019 végéig 3,00 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,90 százalékról.

A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház várakozása szerint az euróövezeti jegybank (EKB) valószínűleg már ebben a hónapban bejelenti élénkítő célú kötvényvásárlási programjának visszafogását, emellett várhatóan a közép- és kelet-európai társgazdaságok jegybankjai is szigorúbb alapállásra váltanak.

A BMI Research londoni elemzői szerint ebben a környezetben az MNB 2018 vége felé elkezdi leépíteni egyes nem konvencionális enyhítési intézkedéseit, 2019-ben pedig kamatemelésbe kezd, és annak az évnek a végére 2,00 százalékra emeli alapkamatát.